Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905

23 voltát feltüntető bibliai jelenetet szemléltet. A bortól jókedvre derült Heródes király leánya Keresztelő Szt János fejét kívánja. Ezt a jelenetet a XVI. és XVII. századbeli festők számtalan változatban dolgozták fel Pannonbaimi képtárunkban is van Ley

den Lukácstól egy 1515-tel szignált vörösrézre festett Heródiás-kép Keresztelő Szt.-János fejével. A pannonhalmi freskón valóságos kostüm- és étrendi tanulmányokat lehetne tenni, oly korhüséggel festette meg a szereplőket mesterünk. A kép felirata: »Hoc crudelitati ferculum debebatur, quo insatiata epulis feritas vesceretur«. Sanctus Ambrosius Lib. tent, de Virg. A hatodik és utolsó nagy kép az első hamis szerzeteseket szemlélteti, akik apátjukat, szent Benedeket, megakarják mérgezni, de a legeuda szerint a szent főnök megáldván a serleget, ez megrepedt és a gonosz lélek kiszállt belőle. Művészi tekintetben, úgylátszik, ez a kép a legsikerültebb. Az alakok lelkülete kitűnően ki van fejezve ábrázatukon. A szerzetesek szobaberendezése, evőeszközeik, a böjti ételek, rákok, a hamisságot jelképező, asztal alatt settenkedő macska remekül van kifejezve. A kép felirata: »Circumveniamus virum iustum, quoniam contrarius est operibus nostris«. Sap. II. 12. Ezekkel a föképekkel egy sorban van a négy sarokban a négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, az ismert jelképekkel és evaugéliumuk kezdő soraival. Ezeken a mellékképeken felismerhető Piacetta hatása, akinek apostolképei akkor már Európaszerte ismertek valának. Főképeink fölött egy emelettel feljebb következnek azután gyönyörűséges, virágguirlandos stukkó-keretekben a medaillon-mellképek, melyek a magyar bencés-rend történetével összeforrott alakokat szemléltetnek. A mennyezet égboltozatán az alapító Szt Istvánt látjuk, ott vannak azután a többi alapítók és jótevők : Szt László király, aki az első király-alapítványát jelentékenyen bővítette és Pannonhalmán országgyűlést is tartott; Szt.-Imre herceg, aki sokszor elzarándokolt Pannonhalmára; II. Endre, aki a Szentföldről visszatért hatalmas Uros apát által újraépített főmonostori templom felszentelésen jelen volt és Pannonhalmát birtokjogaiban megerősítette; II. Ulászló, aki X. Leo pápánál 1514-ben kieszközölte, hogy a régóta divó szokás szentesíttessék és a pannonhalmi apát az összes hazai apátságok főapátjának és prímásának címeztessék. Az erre vonatkozó oklevelet a király kezében tartja. Végül II. Ferdinánd, akinek