Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1904
44 egy kis áttekintést nyújtunk a teljesen egyezőkről, főleg minthogy Kazinczy és Toldy összeállítása a magyar kiadás előszavában hiányos. Eszerint a következők egyeznek meg egymással :*) II —17 ; VI—14 ; X-XLIII-16 ; III—13; XIII—XVIII; XXX-XXXÍII-5; XXXV-15; XLVII—8; XLIII—16; LUI—XXIII—7. Gaal német nyelvű meséi nem puszta fordítások, át is dolgozta valamennyit, s ezért oly terjedelmesek sokszor. Ezzel természetesen sokat vesztettek közvetlenségükből, népies zamatjukból. Ezt ő maga is elismeri előszavában, de — mint mondja — nem tehetett másképen. A német közönség kedvéért, ha kedvező fogadtatásra akart számítani, át kellett őket dolgoznia, még pedig Musäus modorában, akinek gyűjteménye közkedveltségnek örvendett. Mindazáltal tanulságos volt e gyűjtemény, ilyennek ismerte el a tudós világ is. A népköltészet szelleme érintetlen maradt s nem egyszer használták föl külföldön is összehasonlításokra. Grimm Jakab Deutsche Mythologie-]ih&n gyakran találkozunk vele. Magyarországon is Gaal gyűjteménye adta meg a lökést a népmese tanulmányozására. Henszlmann A népmese Magyarországon c. tanulmányában (Szépirodalmi Szemle 1847. II. B ) leginkább e gyűjteményre támaszkodik s Ipolyi is sűrűen fordul hozzá Magyar Mytho1ogiá-)íbsLn (1854.). A Toldy-Kazinezy-fóle kiadáson is erősen meglátszik a gyűjtő és rendező munkája. A kifejezések s gondolatok többször oly természetűek, hogy csak tanult embertől származhatnak. Nem egyszer érezhető rajtuk idegen mesék hatása is. Több vonás, sőt történet is a Grimm-féle gyermekmesékre és a Gesta Romanorum elbeszéléseire emlékeztet bennünket. Gaal figyelme a népmeséken kívül a közmondásokra is kiterjedt, mint ezt a Sprüchwörterbuch in sechs Sprachen (Bécs, 1830.) című gyűjteménye is mutatja Nemcsak nagy nyelvismeretéről tanúskodik e gyűjtemény, hanem egyszersmind újabb bizonyítéka annak, hogy mily érdeklődéssel viseltetett a nép szellemi termékeiben rejlő kincsek iránt. Mintegy 2000 német közmondást tartalmaz alfabetikus sorrendben, s mindegyik után rögrön következnek az idegenek, legnagyobb mennyiségben a latin nyelvűek ; magyar van benne legkevesebb, mindössze 787. A magyar és németnyelvüeket tüzetesebben megvizsgálva, kétségtelen, hogy több közülök, legalább a közölt alakban, csak más nyelvből való fordítás, mert vagy egyáltalán nem találhatók meg a nép között, vagy *) Az arabs számok a német, a római számok pedig a magyar kiadás meséire vonatkoznak.