Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

27 1954. Rézérem. (apró) Av. az előbbi. — Rev. Balfelé menő Victoria egyik kezében jogart, másikában pajzsot tart; előtte hajó előrésze. Körirás nincsen. Lent a) AQ • P. b) ASIS. c) SMTSA. d) TRP. 10 drb. 1955. Rézpénz. Av. az előbbi. — Rev. két katona közt labarum. Elmosódva (GLORI) A EXER . . . 1956. Szintén. Av. Róma sisakos mellképe b. f. és • VRBS ROMA. — Rev. Romulust és Remust szoptató nőstény farkas, fölötte két csillag. Lent a) PLG. (prima, Lugdunum), b) TRS. (Treveris, secunda) c) SMTSE (Sacra moneta Thessalon.) d) SMKA. (Carthago?) e) SMNS, (Nicomedia secunda), f) SN AB g) SMH

e (Heraclea), l| PSIS, i) egynéhány elkopott. Összesen 15 drb. 1957. Quinar Av. az előbbi VRBS ROMA. — Rev. Labarum két katona közt. Körben GLORIA EXERCITVS. Lent SMH6. 1958. Szintén.. Av. Elmosódott mellkép b. f. és POP • ROMANVS. — Rev Koszorúban csillag, a mely alatt CONS A áll. Flav. Max. Fausta, N. Constantin neje. 1959. Rézpénz. Av. Fausta jobbold. mellképe hullámos hajzattal. FLAVia MAXima FAVSTA AVGusta. — Rev. Fausta két fiának (Constantinus és Constans) emlőit nyújtja. Körben SPES REI PVBLlCAE. Lent elmosódva MTS.*) FI. Jul. Crispus, 317 — 326. 1960. Rézérem Av. Jobbold. babérk. mellkép körül D • N • FL • IVL • CRISPVS NOB • CAES. - Rev. Juppiter jobb kezében golyón álló Victoria, baljában jogar, lábainál pálmaág. PROVIDENTIAE CAESS. Jobbra a mezőben S, lent SMN (Narbo).** 1961. Rézp. Av. Babérk mellkép b. f. és FL-IVL • CRISPVS NOB • CAES. — Rev. Tábori kapu, fölötte két golyó közt csillag. PROVIDENTIA E CAESS. Lent SMAN1T. (Antiochia, tertia officina). *) Fausta Maximian császárnak szép leánya — és Constantinnak második neje volt, a kitől három fiu született. Cselszövő asszony volt, a ki Constantint Crispus fia megöletésére birta, de midőn Helena császári fiát a gazságra, a mihez még férje iránti hűtlenség is járult legyen — figyelmeztette, a hagyomány szerint Faustat meleg fürdőben megfojtatta. 1

1 ) Flavius Julius Crispus Nagy Constantin és első nejének (Minervina) fia volt. A nagy tehetségű ifjú Lactantiusnak volt növendéke, a kit at)ja 17 éves korában a galliai tartományokban Caesarnak tett. Itt legyőzte a frankokat és későbben (323) nagy része volt Liciniu8 leveretésében is. A féltékeny atya azonban hallgatván neje: Fausta besugására, hogy még atyja életére is tör, őt Polában kivégezteté.