Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

43 Theodahatus, 534—36. 2096. Rézpénz (nagyobb). Av. Jobbold. diadém, köpenyes mellk. kör. D • N • T(HEOD)AHAT(VS REX). — Rev. Jobbra álló szárnyas Victoria ; körben VICTORIA PRINCIPVM; a mezőben S és C. Zöldes. Baduela (Totila?) 2097. Rézpénz, (apróbb vastag). Av. Szemközt palástos mellk. k. kissé elmosódva D • N • BADVELA REX. — Rev. Jobbra álló katona, bal kezében pajzs, másikában lándzsa. FLOREAS SEMPER. Bizonytalan király. 2098. Rézérem. Av. Sisakom Róma j. INVIOTA ROMA. - Rev. Romulust és Remust szoptató nőst. farkas. Lent két csillag közt vonás, fent elnyújtva X és L. — Rómában verve a góthok idejében. A kelet-római birodalom császárai. *) Arcadius, 395 (383)-408. 2099. Rézérem. Av. A császár diadémás, köpenyes mollképe körül D • N. ARCADIVS P • F • AVGVSTVS. — Rev. Arcad jobb kezében laba*) Arcadiussal, N. Theodos fiával kezdődik a keletrómai császárok hosszá sora. A kel. birodalmat ekkor Kis-Ázsia, Pontus, Syria, Egyptom és a balkán félszigeten levő tartományok képezték ; története felöleli a 395-tó'l 1453-ig terjedő időszakot. A VI. század óta görög császárságnak mondatik a birodalom ; a hivatalos nyelv a görög lesz és az uralom az arabok hódításai következtében leginkább csak a görögül beszélő tartományokra terjed Theodos utódjait követik a makedoni (867), a komnen (1056), az Angelos (1185), a latin (1204) és a Palaeolog (1261) család tagjai Minden család valamit veszt a birodalom épségéből. Megrohanják a hunok, az avarok, a bulgárok, a szerbek, velenczeiek, latinok, perzsák, arabok és törökök. 1453-ban az ország utolsó morzsája, a főváros Mohamed kezébe kerül, és az egykori hatalmas birodalom sirba száll. A. császárok a birodalom hanyatlását és korhadtságát sokáig külső fénynyel és ügyes diplomatiával tudták elpalástolni. Romlott volt az udvar, romlott a nép, mindamellett Konstantinápoly századokon keresztül volt a tudomány és művészet hordozója. A pénzek kevés ezüstöt leszámítva, aranyból és rézből készülnek. Nagyjában megtartják eddigi alakjukat, de az V. század óta a latin felirat mellett feltűnik a görög is, és későbben teljesen kiszorítja a latint. Az avers rendesen a császár képét tünteti fel, mig a reversen Jézus vagy Krisztus rövidített nevével (I^S—XIS—IC—XC) és képével találkozunk. A rézpénzen sokszor rajta van az értéke. I — X (10). K = XX, M — XXXX, nem különben az év és hely is. A IX. szdban a hátsó lapon rendesen 4—5 soros irást találunk. A X. szdban (Joannes Zimisces) az érem előlapján a császár képe helyett Krisztus alakja vau feltüntetve, a hátsón szűz Mária, vagy kereszt megfelelő írással. A XI. században gyakoriak a tálalaku érmek (sciphati), a melyek aránylag elég díszesek. De általában azt tapasztaljuk, hogy a birodalom hanyatlásával párhuzamosan hanyatlik az érmek rajza és verése is. Jelentőséggel bírnak csak az aranypénzek (72 drb egy fontból), mert ezek nyugaton is századokon keresztül pénzlábnak szolgálnak; a görög aranyokat ismerték Magyarországban ép ugy mint Italiában vagy Német- és Francziaországban. Gyűjteményünk érmei csak hézagos képét mutatják a görög császárság pénzeinek.