Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

41 A nyugat-római birodalom császárai. *) Honorius, 395-423. 2086. Ezüstérem (siliqua?). Av. A császár jobbold. diad. és köpönyeges mellképe körül D • N • HONOR (IVS P.) F • AVG. - Rev.Ülö Róma jobb kezében Victoriát, baljában lándzsát tart ; mellette kis térdelő alak van. VIR (TVS RO) MANORVM. Lent MD (Mediolanum) P • S. 2087. Rézérem. Av. az előbbi. — Rev. A császár szemben fordulva, jobbjában labarumot, baljában golyót tart. GLORIA ROMA NOR Vif. Lent négy elmosd. betü. Zöld patinás. 2088. Rézpénz (kisebb). Av. az előbbi. — Rev. Victoria megkoszorúzza az előtte álló császárt. VIRTVS EXERCITI. Lent a) ANT • A. b) ANT-r. c) ALE. 5 drb. FI. Cl. Constantinus III. gall usurp. 407—411. 2089. Rézquinar. Av. Jobbold mellkép körül .... TINVS AVG. — Rev. . . ICTOria (?). A rajtlevő alak már nem ismerhető fel. *) N. Theodosius a birodalmat két fia közt osztá fel. Arcadius kapta Oriens és Illyricum praefecturáját, Honorius pedig Gallia- és Italiaét. Evvel a római birodalom véglegesen két részre szakadt. A kiskorú Honorius (395—423) helyett veje, a vandal származású Stilicho kormányzott. Ez kétszer megmenté (Alarich és Radagais ellen) a birodalmat, de későbben udvari cselszövésnek áldozatul esvén, kivégeztetett. Ekkor Alarich góth király Róma ellen fordult, a mire a gyáva Honorius az erős Ravennába menekült és e várost tette a császárok székhelyévé. Alarich 410-ben bevette Rómát, de még ugyanazon évben meghalt; utódja Athaulf pedig gót népeit Aquitaniába vezette, a hol megalapította a 711-ig fenálló nyug. gót birodalmat. Ugyanakkor előre hatolnak a többi germán törzsek is. A burgundok elfoglalják a Jura nyugoti vidékét, az alánok és svévek Hispaniában telepednek le, a frankok Galliaban alkotnak uj hazát, Afrikát a hispaniai vandalok szállják meg, Britanniában pedig az augolok és szászok vetik meg lábukat. Szóval a nyug. római birodalom enyészetnek indul. A lejtőre került birodalmat III. Valentinian (425—455) sem tudta megmenteni, noha vezére Aetius a legfélelmetesebb ellenséget, Attilát a Catalaunum (Mauriacum) mezején úgyis visszaszorította. Fellépett e gyenge kormány idejében több Usurpator is, igy Constantius, Constantinus Jovinus és öccse Galliában, Maximus Hispaniaban, Attalus, Theodosius, Marcianus és Avithus Italiában. Valentiniant követi a trónon gyilkosa Petronius Maximus. Ekkor fellép Ri cini er és mint a birodalom igazi intézője, ő adja ezentúl Rómának az uralkodókat. Avithus (456), Maiorianus (457—61), Lib. Severus (361—65), Anthemius (467—72) és Olybrius az ő teremtményei: de egyikök sem vált az ország javára. Ricimer halála után Glycerius (473) foglalja el a fény nélküli trónt, de már a következő évben elűzi őt a keleti udvar által pártfogolt Julius Nepos (474—75). Nepost megbuktatja saját vezére Orestes, a ki édes fiát Romulus Angus tu lust (475—76) disziti fel a bíborral. De midőn az előre nyomuló Odovacarnak és germán katonáinak nem akarja átengedni a föld követelt harmad részét, ez Orestest megöli, fiát leteszi és magát kiáltatja ki 476-ban Italia királyának. A magával is tehetetlen keleti udvar (Zeno) kénytelen belenyugodni a történtekbe és elismeri a germán vezért Róma patríciusának és Italia praefectusának. Róma idegen uralom alá került.