Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

24 1920. Nunius tinctus. Av. Jobbold, babérk. mellkép k. CONSTANTINYS P. F. AVG. — Rev. Juppiter glóbussal és sceptrunimal. Balra a mezőben koszorújobbra H. Körben IOVI CONSERVATORI. Lent. SMTS. (Thessalonica). 1921. Majori h a. Av. Babérk. mellk. j. f. és FL • VAL CONSTANTINUS NOB -C. — Rev. Geniiis jelvényeivel. GENIO POPuli ROMani. A mezőben A. lent PTR. (Trevir). 1922. Major. Av. Előbbi mellk. és IMP • CONSTANTINVS P • F • AVG. — Rev. Mars bal kezében földre támasztott pajzsot tart, jobbjában lándzsát. MARTI PATRI CONSERVATORI. Mezőben S—A, lent PTR. zöld patinás. 1923. Ugyanolyan, csak MARTI PATRI PROPVGNATORI és lent P*P. 1924. Rézpénz. Av. az előbbi. — Rev. Juppiter jobb kezében golyón álló Victoria, baljában lándzsa, lábainál sas. IOVI CONSERVATORI AVGG. NN. A mezőben A, lent SIS. 3 pld. 1925. Ugyanolyan, de hátul csak IOVI CONSERVATORI. A mezőben A (másnál B, r és €) lent SIScia. 7 pld. 1926. Ugyanolyan, de hátul a Napisten felemelt jobb kézzel baljában golyó. SOLI INVICTO COMITI. Mezőben 6-S, lent PARL. (prima Arelatum). 1927. Ugyanaz, de a Napisten baljában Serapis fejét tartja. Mezőben F—T, lent AL. év múlva azonban Crispus fia segítségével megveri Liciniust. és lemondásra kényszeríti ugy, hogy a birodalom egyedüli ura marad. Constantin hatalmas uralkodó volt, a ki a Diocletian által behozott keleti fényt és a császári absolutismust betetőzte. Byzanczot (Roma nova vagy Constantinopolis) az állam uj fővárosává tette és hiararchikus alapon nyugvó tisztviselő karral teljesen ujjá szervezte az állam közigazgatását és hadügyét. Xagyon sokat épitett. ugy hogy e tekintetben Trajan és Hadrian császárral versenyez. Csak kevéssel halála előtt vette fel Nikomediában a keresztség szentségét: teljes neve Flavius Galerius Valerius Constantinus Magnus. A nagy reformátor magának a pénzügy terén is állandó érdemeket szerzett Az utóbbi időben az aranypénz verése körül megint szabálytalanságok mutatkoztak : ő azokat megszüntetendő egészen uj aranypénzt veret. Solidus a neve és 72 darab nyom egy római fontot (à 4-5 gramm). Előfordulnak a solidusnak részei is, pl. semis és triens. A solidus jele LXXII. vagy görögösen OB. Tiszta anyag, teljes suly és jó verés jellemzi ezen pénzeket, ugy hogy a byzanczi aranyok még századok múlva is mindenfelé nagy becsben vannak. Az ezüstpénzt illetőleg Constantin megtartotta a Diocletian által újonnan behozott denart, de e mellet miliarense név alatt egy uj ezüstdarabot veret, a melyből ezer darab egy r. fontott nyomott. Az eddigi rézpénzen kivül még igen kis érmeket (quinar) veret, a melyek utódjai idejében úgyszólván az egyedüli váltópénzt képezik. A pénzekről eltűnik a pogány felirás, de azért a kereszt csak ritkán jelenik meg, inkább semleges iratok divatoznak. Az első, kereszttel jelelt pénz Tarraco-ban (Hispania) készült.