Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

14 1798. Ugyanolyan devient XXI. 1799. Ugyanolyan, de lábuknál ß, lent ANTiochia. 1800—1. Ugyanolyan, de lábuknál K r. 1802. Szintén, de lábuknál H A. 1803. Szintén, de H A. 1804. Szintén, de olvashatatlan Írással. 1805. Szintén lábuknál r, lent AL • P • (Alexandria prima). 1806. Ugyanolyan, de a revers körirása IOVI CONSERVATORI AVG. Lábuknál P - R. (Prima, Roma), lent XXI. Kifűrészelt. 1807. Ugyanolyan, de hátul Juppiter villámot és jogart tart. IOVI CONSERVATori. Lent T XXI r. 1808. Rezp. Av. az előbbi. — Rev. Koszomban három sorban: VOT— XX-A. 1809. Ugyanolyan, de hátul Salus csészéből kigyót itat. SALVS AVG. Jobbra a mezőben B. M. Aur. Y. Maximianus, 286 -305 és 306—308. 1810. Denarius. Av. A császár jobbold. babérkoszorűs feje gyöngykörben és MAXIMI —ANVS AVG. — Rev. A castra praetoria kapujában négy katona egy tripuson áldozatot mutat be. VIRTVS MILITVM. Lent D. *). 1811. Nullius tinctus. Av. Baloldalú sugárkor, mellkép jogarral. IMP • MAXIMIANVS AVG. - Rev. Felicitas könyökével oszlopra támaszkodik és jobb kezében caducenst tart. FELICITas PUBLica Lent B. 1812. Ugyanolyan Av. Jobbold. mellkép az előbbi Írással. — Rev. Pax jobb kezében golyó és kis Victoria, baljában ferdén tartott sceptrum. PAX AVGG. Lent B. 1813. Num. tinct. Av. Sugárkor, mellkép j. í. és IMP • C • MAXIMIANVS P • F • AVG. - Rev. Oroszlánnal küzdő Hercules. VIRTVTI AVGG. 2814. Ugyanolyan. Av. Sugárk. mellk. j. f. IMP • C • MAXIMIANVS P • AVG. — Rev. mint 1812. de lent S. s) M. Aurelius Valerius Maximianus Herculius Sirmium vidékén alacsony rangú szülőktől született. Müveletlensége daczára jó katona volt, ugy hogy Diocletian őt 285-ben Caesarnak. a következő évben pedig társcsászárnak tette. Gyűlölte a keresztényeket ; a 22-ik (thebai) légiót, mert kereszténynek mondta magát, levágatta egy szálig. Sokat küzdött a Kajna vidékein, Galliában és Britanniában a lázongó törzsekkel, a miért nagyon sokat Trier vagy Arlesben lakott. Későbben Itáliában tartózkodott, mig Diocletian parancsára 305-ben ő is etette a csász. méltóságot; de nem tudott belenyugodni sorsába és újra nyúlt az uralom után. Nemsokára összeveszett Maxeutius fiával és vejéhez Constantinushoz menekült, De minthogy ennek életére tört, tőle 310-ben megöletett.