Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

12 G. Y. Diocletianus, 284—305. 1777. Denar. Av. Gyöngy körben jobbold. babérkosz. császárfej körül DIOCLETIANVS AVG. — Rev. Praetoriai kapuban egy háromlábos áll, a melyen négy katona áldozatot mutat be. Körben VICTORIA SARMATica. 1778. Nuiuus tinctus (megezüstözött rézpénz). Av. A császár sugárkoronás mellképe jobb f. és IMP. Caesar Caius VALerius DIOCLETIANVS Pius Felix AVG. — Rev. Juppiter villámot és jogart tart. IOVI CONSERVATORI. Balra a mezőben D. 1779. Ugyanolyan, de hátul IOVI CONSERVAT • AVG. és balra B.*) 1780. Ugyanolyan, de hátul Juppiter lábainál még sas is, mögötte A. Körben IOVI CONSER • AVGG. lent SNIL. 1781. Ugyanolyan, de hátul jobbra haladó Mars lándzsával és tropaeummal. MARS VICTOR, lent VI. XXI. T. 1782. Num. tinct Av. Jobbold. sugárk. mellk. kör. IMP • C • VAL • DIOCLETIANVS AVG. — Rev. A Farnese-féle Hercules j. f. HERCVLI CONSERVATori. Lent S. XXI. T. *) Carinus leveretésével az összes légiók 245-ben a Dalmatiában született Dioclest, vagy mint későbben nevezték Caius Valerius Diocletianust ismerték el császárnak. Az ő idejében Róma már nem volt többé a birodalom igazi középpontja. A tartományok ngvanis elrómaiasodtak, önállókká lettek és az ott levő fontosabb várossal földrajzi egységet képeztek. Belátta ezt a közkatonából lett. de kiváló tehetségű császár is, és a birodalmat könnyebb igazgatás végett négy részre osztotta. Társcsászárnak mag-a mellé vette vitéz ipját Maximianus Herculeust; de már 293-ban még két uralkodót nevezett ki: Galeriust és Constantius Chlorust. Ő maga az ázsiai Nicomediábói kormányozta az egész birodalmat. E szerint volt négy udvar, négy sereg és négyféle kormány, de Diocletian erős keze bennök meg tudta tartani az egységet. A tulajdonképeni főúr Diocletian volt, csak ő hordta a biborszinű ruha helyébe divatba jött fehér homlokszalagot (diadémát) és használta a divus augustus czimet. Nagy hibát követett el a keresztények véres üldözésével. Diocletian a ki terjesztette Mithras Napisten tiszteletét, kinzások közt halálba küldte a keresztényeket. Hazánk földjén kivégezték Irenaeus siriniumi püspököt, a Gyöngyös vizébe fullasztották Quirinus sisciai püspököt és megölték azt a négy sirmiumi képfaragót,, a kik nem akarták kifaragni Aesculapius képét. Folyt a keresztények üldözése az egész birodalomban, melyet csak Constantius mérsékelt saját tartományában. Diocletian egy terhes betegség következtében 305-ben lemondott az uralkodásról és visszavonult császári villájába Salona-ba, a hol kertészkedéssel foglalkozott. Diocletian a pénznek is reformatorja. Uj aranyat és pedig 60 darabot egy római fontból veret, ép ugy jó, tiszta ezüstből dénárokat, egy 3'4 grammot nyom. Bevonja az álezüstpénzek legrosszabb kiadványait, de meghagyja a jobbakat váltópénz gyanánt. Uj kétféle bronzpénzt is veret; a majorinat és a kisebb centenionalist, a többi rézpénzt megszünteti. A rómaiak pénzügye Gallienustól Diocletianig folytonos hanyatlásban van, a mit leginkább az arg. Aurelianus külseje tüntet fel. A pénz már rendesen mutatja a pénzverő helyét is; ilyenek voltak: Róma, Aquileja, Arelate, Lugdunum, Trevir, Siscia, Nicomedia és Alexandria. Az IMP. helyett használatba jön Dominus Noster; a reversről lassankint eltűnnek az istenek képei ; közeledik a kereszténység uralma.