Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

28 vábbá az is közönséges jelenség, hogy az elágazó szár egyik ágán nem hoz létre felső fedő leveleket, másik ágán pedig nem képez lombleveleket, igy a Balanophora Lathrophytum Peckoltii (tropikus élősdi) csak felső fedöleveleket hoz létre, lomblevelet vagy alsó fedőlevelet még nem találtak rajta. Ezen háromféle levél ismertetésénél tekintettel kell lenni egymáshoz való viszonyukra, a száron való elhelyezkedésükre s főleg alakjukra összefüggésben azon életműködéssel, melyet végeznek, mert kétségtelen, hogy minden sajátságos alak specialis életműködésre mutat és az alak s életműködés közt levő viszony képezi a modern kutatás tárgyát. 1. Az alsó fedőlevelek vagy pikkelylevelek a szár legalsó részén foglalnak helyet, többnyire halavány, barnás színűek, alkotásuk mindig egyszerű s széles alappal fűződnek a szálhoz. Fejlődésüket illetőleg ezek legkorábban képződnek, sokszor már a rügyben észlelhető fejlődésük. A több évi növényeknél mindig találunk alsó fedő leveleket, de egy évi növényeknél nem fejlődnek, mert ezeknek fejlődési ideje rörid, továbbá nem is képeznek rügyeket, a melyeket takarva védelmezni kellene, a rügynek védelmezése pedig a fedőlevelek egyik feladatát képezi ; másik nevezetes feladatuk 'a tartalék anyagok gyűjtése. Mind két feladat teljesítésére képesek Chlorophyll nélkül s épen azért csak mint halavány képletek jelennek meg. Az alsó fedőlevelek legtöbb esetben csak módosított lomblevelek

1), a melyek vagy úgy keletkeznek, hogy a fejlődő levelek fejlődésük bizonyos stadiumában megszűnnek növekedni (az egyszikűek legnagyobb részénél) vagy a kezdetleges levélhüvelyből fejlődnek ki s csúcsúkon viselik az elkorcsosult lemezt (juharfélék, kőrisfa, lógesztenye stb. s néhány egyszikű növénynél) vagy végre a melléklevelekből, a pálhákból fejlőnek, melyek csak maguk képződnek ki, míg a lemez elkorcsosul, s a két pálha közt kis csúcs alakjában jelentkezik (kétszikű fáknál.) Az alsó fedőlevelek vagy a löld alatt való szárrészeken — hagymák, gumók, gyökértörzsek (rhizoma) — vagy a föld fölött való szár részeken — fásnövények rügyein — fordulnak elő. ') J. Sachs: Vorlesungen über Pflanzen — Physiologie, pag. 614,