Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897
5 sek, a szerkezeti alkotó elemek, így az oszlop alkalmazásában következetlenek, de másfelöl igaz az is, hogy az egyiptomi, meg a görög építőművészet vívmányaival a rómaiaké nélkül manapság nem igen boldogulnánk. Mondtuk, hogy a művészet első müvelése Rómában etruszk hatás alatt állott. Etr uszk művészek építették Róma első templomait , természetesen etruszk divat szerint. Ilyenek ne m mara dtak a görög templomformák azokat idővel kiszorították a valóságot megközelítő ránk, mert de Vitruvius adatai nyomán alkothatunk magunknak róluk. Az etruszk templom annyiban a görög templomhoz hasonlított, hogy annak ís czellája, oszlopos előcsarnoka, csúcsos teteje és oromfala volt, de mégis lényeges a különbség a kettő között. Az etruszk templom alaprajza majdnem négyzete t mutat, a mennyiben szélessége úgy aránylik hosszuságához, mint 5: 6 . (A görög templomnál 1:2 az arány.) Két egyenlő mélységű részből állott, az előcsarnokból és a fallal körülzárt szentélyből, mely három egymás mellett fekvő czellára oszlott ; mindenik czella külön egy-egy istennek szolgált hajlékül. Az oszlopoknak egymástól való nagy távolsága miatt a rajtuk nyugvó gerendázat csakis fából lehetett. A tető és Etruszk templom alaprajza, az oromfal díszítései égetett agyagból voltak. A római templom később is, midőn a görög templom négyszögű alakjához közeledett, még ''•ká/í. iïfâ © Q © Görög prostylos. soká megőrizte a mély előcsarnokot, a melyből az augur az égi jelekre figyelt Ilyen etruszk épület volt Rómában a Capitoliumon Juppiter temploma. A görögöktől későbben átvett templomformák között leggyakrabban a prostylost használták a rómaiak, mert alakja legjobban hasonlított az etruszk templomhoz. Csak • ••••• Római templom.
