Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

37 fö képet foglalja magában ; a mellékmezök lebegő alakokat vagy néha medaillonokat mutatnak. Leggyakoribb a festésnek azon neme, midőn karcsú oszlopok és nádszárak által tartott és mindenféle czikornyával díszített szeszélyes pavillonok tagolják és mintegy megnyitják a falat. Ezek a szobába mintegy beszögellenek és hogy annál nagyobb legyen a valóság látszata, Staffage gyanánt emberi alakok vannak belefestve. A vékony oszlopok, vagy az ezeket helyettesítő nádszárak és kándeláberek finom, szinte légnemű anyagból látszanak állani. A campaniai városokban talált falfestmények száma, mint már egyszer említettük, meghaladja a kétezret. A tárgy szerint a kővetkező főcsoportokra oszthatók : a mythos és a hősmonda világából vett képek, tájképek, csendélet és életképek. Számra és művészi értékre első helyen állanak köztük a görög mythost, továbbá a hösmondát ábrázoló képek, a melyek közel háromnegyedét teszik az összes képeknek. Az istenek közül leggyakrabban a vidám elem képviselői fordúlnak elö. Venus és Amor, szépség és szerelem adják az alaphangot. Venust tizenötször találjuk Mars társaságában és tizenhatszor a szép Pompejibeli falfestmény. Adonissal. Az istenek és az emberek atyja is egyébbel sem foglalkozik, mint Danaé, Jo vagy Leda elcsábításával és Europa elszöktetésével ; Apollo tizenkét képen Daphnét üldözi. Általában sok festmény hol művészetileg mérsékelt, hol durva érzékiséget árul el és következtetni enged azon kor feslettségére, mely hálószobáit és ebédlőit ily fajta jelenetekkel szerette díszíteni. A hősök is inkább szerelmi jelenetekben, mint véres csatákban mutatják be magukat. Akadnak azonban oly képek is, melyek nemes, tiszta művészi módon, az érzékiség minden hozzávegyülése nélkül,