Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

14 többi között díszkapukat is állítottak, a melyeken a triumphator a győzedelmes sereg élén átvonúlt. A császárok idejében, hogy maradandó emlékei legyenek a diadalmenetnek, utólag

osan többször köböl építették ezen kapukat. Azonban nemcsak hadi, hanem más érdemekért is emeltek a hálás városok a császároknak ily nemű emlékeket. A római építésnek jellemzetes tulajdonsága, az ívnek és a görög oszlopnak egyesítése^sehol sem oly szembeötlő, mint éppen a diadalkapuknál. Átjárataik boltozottak; a fél vagy a szabadon álló egész oszlopok,

5] gerendázatukkal együtt csak a kapuk dísze és kerete gyanánt szolgálnak. Egy vagy három átjáratuk szokott lenni ; szobrászati diszítményeik tropaeumok és harczi jelenetek; tetejükön többnyire szobrok vagy négyesfogatok állottak. Titus diadalkapuja már teljes kifejlettségében, de még egyszerű alakjában mutatja a római diadalkaput. Két hatalmas pilléren dongaboltozat nyugszik, fönt attika emelkedik, melyen valamikor négyesfogat állott. Az átjárattól jobbra és balra, úgyszintén a négy sarkon, közös talapzaton féloszlopok állanak ezeknél először jelenik meg az összetett osszlopfö. A boltozat külsejét hármas tagoltságú hajlított architrav — az úgynevezett archivolte — takarja és diszíti ; ennek zárókövét egyenesen álló harczossal ékeskedő consol jelzi. — Nem messze Titusétól áll Constantinus háromátjáratú diadalk-apnj

a. A díszítő oszlopok itt egészen szabadon, külön talapzaton állanak és az általuk tartott gerendázat fölöttük kiszökellik. A Capitolium tövében álló Septimius Severusféle diadalkapu szintén háromátjáratú. A római színház é

pülete belső beosztásra nem igen ütött el görögtől. Szintén három fö részt különböztethetni meg benne : a színpadot a háttért elfoglaló színpadi épülettel, a félkör-alak orchestrât és a színpaddal szemközt félkörben emelkedő nézőteret, a caveát, melyet körülfutó folyosók, praecinctiones és az orchestrából fölvezető lépcsők tagoltak; fönt többnyire födött oszlopcsarnokban végződött. A fö különbség a római és a görög szinház belső berendezésében az, hogy a római színpad hosszabb és szélesebb volt mint a görög; másodszor, hogy a római színháznál a színpadjának mindkét oldalán az orchestrába J szolgáló bejáratok be voltak boltozva és fölöttük ülések voltak. A római szinház külseje *«nnál elütöbb volt a görög szinház külsejétől. A görögök a puszta oszlop és gerenda segítségével nem rakhattak