Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

25 A Chlorophyll nevezetes tulajdonsága a flourescentia ; tehát a Chlorophyll képes a csekélyebb rezgési idővel vagy a mi mintegy a rezgések nagy számával biró sugarakat elnyelni és nagyobb rezgesi idővel vagy a mi mintegy a rezgések csekélyebb számával biró sugarakat kibocsátani, mert ebben áll a flourescentia lényege. A Chlorophyll ezen fkurescáló képességének alapján a szerves anyagok synthesisére legkevésbbé előnyös kék s viola (ezeknek rezgési ideje legrövidebb, rezgésük száma pedig legnagyobb) sugarakat elnyeli, azaz nagyobb rezgési idővel biró — vörös, narancs, sárga — sugarakká változtatja, a melyek a szerves anyagok előállítására a lehető legkedvezőbb befolyást gyakorolják. A kedvezőtlen befolyást gyakoroló sugaraknak ezen átváltoztatása képezi a chlorophyllszcmcsék második nevezetes feladatát. Ezen feladattal összefügg a chlorophyllszemcsék harmadik nevezetes képessége, a melynél íogva a rövidebb rezgési idővel biró sugarakat úgynevezett sötét, hősugarakká (a vörösön tul levő sugarak) tudják változtatni, vagyis a fényt hővé képesek változtatni. 4. A szénsav szétbontás folytán szabaddá lett oxygen elbocsátása. Mint már említve volt az assimilatio mindig a felszabadult oxygen egy részének elbocsátásával jár; ennek világos bizonyítéka azon körülmény, hogy a növényrészek eléghetök. Ha nem szabadulna fel oxygen a növények táplálkozása alkalmával, akkor az el nem éghető, oxygen tartalmú vegyekből keletkező növényrészek nem is égnének el. Ezen oxygén elbocsátás rendkívül fontos, inert ez okozza, hogy a levegő minden időben s minden helyen körülbelül egyenletesnek és áilandó szerkezetűnek mutatkozik. Az assimilatio nagyságát, energiáját vagy a szétbontott szénsav vagy az elbocsátott oxygen mennyiségének megállapításával határozzuk meg. Ha az assimilatio energiáját az elbocsátott oxygen mennyiségével határozzuk meg, csak a szénsavban bővelkedő vízbe helyezett növény metszési felületéről felszálló gázbuborékok számát kell megolvasni.

1) Az assimilatio energiája még egyenlő föltételek mellett sem egyenlő minden növénynél, hanem, mint Weber

2) kimutatta, minden speciesnek sajátos assimiláló energiája van. Az elbocsátott oxygen mennyisége több körülménytől függ, így első sorban a levegő szénsav tartalmától. ') Dr. W. Pfeffer, i. m. I. k. 1—76 11. 2) C. Weber'- »Über specifische Assimilalionsenergie.« Arbeiten d. bot. Inst. Würzburg II. Bd. pag. 351.