Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

21 Ingenhonsz nézetét Senebier javította, végre Saussure részleteiben is megfejté az assimilatiot. Saussure után a növény táplálkozásának torrását illetőleg nagv harcz keletkezett. Sokan Saussuret követve a humust tartották a növény táplálkozás föforrásának s csak 1840-ben sikerült Liebignek ezen helytelen nézetet megdöntenie. Azóta megszűnvén a harcz az elmélet helyességét illetőleg, a békés munka ezen fontos működés egyes részleteire irányul, a melyekről a következőkben lesz szó. 1. A szénsav (széndioxyd CO.,). Minden chlorophyllel rendelkező növény a carbon, hydrogen, oxygen elemeket, a melyekből a növény alkotó részeit épiti föl, szénsav és víz alakjában veszi föl. A víz bárminő működést végző sejtben mindig jelen van, azért a víztől egészen eltekinthetünk s figyelmünket egyedül a szénsavra kell irányítanunk. Az assimilatio első föltétele a szénsav jelenléte; szénsav nélkül nem is gondolható a szerves anyagok előállítása. A szénsav a növénynek a természetben mindenütt rendelkezésére áll; előfordul az atmosphárában, a vízben és a földben. Most már tehát az a kérdés, hogy honnét veszi a növény az assimilationál szükséges szénsav mennyiséget? Mindenekelőtt a légkör szénsav tartalmát kell szemügyre venni. Noha a levegőben a szénsav aránylag csekély mennyiségben — 10,

r00 téríogat levegőben csak 3 térfogat szénsav van, vagyis 0'04—

O'Oß

1

1/,) — lordul elő, mégis csakis ezen szénsav menynyiség szerepel az assimilationál.

!) Kísérletileg bebizonyított tény, hogy a levelek a levegő szénsavát fölvehetik és hogy ezen csekély mennyiség teljesen elegendő a növények normális fejlődésére. Mind a mellett nincs kizárva az a lehetőség, hogy a növények a gyökerek segélyével a földből is vehetnek fel szénsavat, de már más kérdés váljon a levelek képesek-e az ily módon fölvett szénsavat feldolgozni? Erre vonatkozólag Moll az emiitett értekezésében kísérletileg kimutatta, hogy szénsav mentes levegőbe helyezett növények nem képesek assimilálni. Kísérletei u. i kimutatták, hogy ily növényeknél nem történik keményítő képződés, a mely az assimilatio első eredménye. Sőt még azt is kimutatta, hogy az esetleg gyökerektől fölvett szénsav még fokozni sem tudja a szénsav tartalmú levegőben levő levelek assimiláló működését. Ebből tehát világosan következik, hogy az assimilationál egyedül a levegő szénsav tartalma szerepel. ') Dr. I. W. Moll: »Über die Herkunft des Kohenstofïs der Pflanzen® Arbeiten d. bot. Inst. Würzburg. II. Bd. pag. 105.