Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

14 II. A magasabb rangú növények leveleinek alapszövete. Mindazon szövetek, a melyek valamely szervben a felbör s az edénynyalábok közt foglalnak helyet, alapszövet

1) elnevezés alá foglaltatnak s mivel az alapszövet legelterjedtebb alakja a vékony falu parenchyma, alapparenchymának is nevezik az alapszövetet. A lombleveleknél előforduló, Chlorophyll tartalmú alapparenchyma egyszerűen mesophyllnek (mesenchym, diachym) neveztetik. A mesophyll fö ismertető jele a gazdag chorophyll tartalom, a mely a levél physiolvgiai működésével szoros összefüggésben van. Elrendezkedés szerint a Chlorophyll vagy kétoldali, vagy középponti. A kétoldali elrendezést a legtöbb vizszintes lomblevélnél találjuk s abban áll, hogy a mesophyll a levél két oldalán eltérő alkotást mutat. A levél felső lapjához tartozó mesophyllsejtek az oszlopos vagy czölöpös (pallisad) szövetet képezik. Ezen szövet a növények specifikus assimiláló szervét képezi; ebben történik a szénsavnak s viznek felbontása. A pallisad szövet rendesen a felületre merőleges, megnyúlt, egymástól igen keskeny sejtközök által elválasztott, chlorophyllben gazdag, prismatikus vagy cylindrikus sejtekből áll, a melyek a legtöbb esetben csak egy réteget képeznek, néha azonban két vagy több réteget is alkotnak, de ilyenkor a beljebb eső rétegek sejtjei rendesen kisebbek a felső réteg sejtjeinél A pallisad sejtek helyzete az assimiláló felülethez viszonyítva változó lehet; a felületre való merőleges állás csak egy specialis eset, mert habár ritkábban, mégis találunk a felülettel párhuzamosan haladó pallisad sejteket is, igy az átokhinár (Elodia canadensis), a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), a nőszirom (Iris germanica) leveleinél, sőt Kerner szerint párhuzamos a pallisad sejtek helyzete az összes liliomféléknél.

2) A pallisadsejtek hossza változó, néha hosszúságúk majdnem megegyez szélességükkel, máskor azonban hosszúságúk 10 — 12-szer is felülmúlja szélességüket. Nevezetes a pallisadsejtek azon berendezése, hogy folületükön ugyanazon irányban haladó barázdák vannak, a melyek kétségtelenül a fal mentén elhelyezkedett chlorophyllszemcsék felületének nagyobbi.ására szolgálnak. Ilyen »Armpallisa1) A szövetek ezen összefoglalása J. Sachslól származik, lásd : „Lehrbuch d. Botanik I. Ausgabe 1868. pag. 100~~ 2) A. Kerner »Pflanzenleben* pag. 256 s 347.