Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

9 felületre függélyes oldalfelületeken keletkeznek. Ha tehát az epidermis sejtek működése csakugyan a fénytörésben áll, akkor világos, hogy ezekben chrolophyll nem képződhetik. Ezen elmélet helyességét még összehasonlító anatómiai uton kell majd bizonyítani, de e téren még nem tettek kísérleteket. Az epidermis sejtjeinek nedvében sokszor festőanyagot találunk, még pedig rendesen Anthokyant; ezen festőanyag valószínűleg arra szolgál, hogy az epidermis alatt levő szöveteket a túlságos fénytől megóvja. Ezen föltevés mellett több tény bizonyít, már Mohi is utal arra, hogy az Anthokyan festőanyag különösen fiatal hajtásokban, csiranövényekben lép fel, mert ezekben a keletkező félben levő Chlorophyll legjobban van a fény pusztításának kitéve ; továbbá igen gyakori az Anthokyan festőanyag téli időben a tartós levelek alsó felületében s itt is a Chlorophyll védelmére szolgál, annyival inkább, mert télen alacsony hőmérséklet mellett Chlorophyll képződés nem igen történik.

1) Az epidermis rendesen a dermatogenböl fejlődik, azonban vannak esetek, midőn az epidermis magából az alapparenchymából keletkezik, így különösen a konty-virágfélék (Aroideae) levelein előforduló nyílásokat és mélyedéseket határoló epidermis; Fr. Schwarz szerint a Phylodendron pertusum (Mostera deliciosa néven a kertészeknél) nyílásait s mélyedéseit körülvevő másodlagos epidermis szintén alapparenchymából fejlődik.

2) A többrétegű epidermisnél egyes esetekben (Piperaceák, Begoniaceák) az összes rétegek a dermatogenböl fejlödnek, más esetekben azonban (pálmák, pandaneák) csak a legfelsőbb réteg dermatogen eredetű, az alatta levők mind alapparenchymából fejlödnek Az epidermis függelék részei. Mint már említetett az epidermis sejtjei igen szorosan függnek össze, a mely berendezés a belső szövetekre nézve védelem szempontjából igen előnyös, a légzésre és a vízgőz kibocsátására azonban nagy akadály. Ezen akadály megszüntetésére szolgálnak a légréseknek, szájnyílásoknak vagy légszájacsoknak (stomata) nevezett készülékek, a melyek a sejtközök (intercellular üregek) s a ') Dr. G. Hnberlandt : »Untersuchung über die Winterfärbung .lusdruiernden Blätter.* Sitzungsberichte d. math. naturw. Cl. d. k. Akad. d. Wiss. Wien. LXXIII. Bd. I. Abth. 1876. pag. 267—269. 2) »Über die Entstehung d. Löcher und Einbuchtungen an dem Blatte von Phylodendron pertusum.' Sitzungsb. d. rnath. naturw. Cl. d. k. Akad. Wien. LXXVII. Bd. I. Abth. 1878. pag. 367—374.