Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1895

— 38 — Ezen kitűnő, a kath. nevelés és oktatás terén korszakot alkotó és két századon keresztül vezérszerepet játszó Rend páratlan szervezete mellett főleg tanulmányi rendszerének köszönheté gyors elterjedését s ama hatalmas befolyást és tekintélyt, melylyel hosszú időn át az a szivek és lelkek fölött uralkodott. A jezsuiták szer- Egységes, szigorúan központosított volt e Rend szervezete vezete, és kormánya A generalis praepositusnak nevezett, Rómában székelő Rendfőnöknek kezeiben futottak össze a kormányzat öszszes szálai ; neki voltak alárendelve a rendtartományi főnökök (provinciales) a collegiumok és székházak fejei (rectores collegii et residentiarum, a tanulmányi felügyelők vagy igazgatók (praefectus studiorum) és az összes rendtagok (professi, scholasti, coadjutores). A generalis praepositus hatásköre kiterjed az összes rendi, tan- és nevelésügyre. A jezsuiták tan- Midőn Draskovich György a Jezsuitákat Sopronban letelerendszere. pité, ezek már évtizedek gyakorlata által kipróbált, a tapasztalás által megérlelt, egységes tanrendszerrel birtak. E tanrendszer alapja és vezérkönyve a »Ratio atque institutio studiorum Societis Jesu«, melyet 14 évi hosszas, a legkisebb részletekie kiterjedő tanácskozások után a Rend généralisa Aquaviva Claudius 1598. évben véglegesés minden jezsuita iskolában kötelező szöveggel Nápolyban kinyomatott s minden provinciának megküldött. A Ratio St. volt irányadó a soproni gymnasiumban is 1776-ig; vázolva ennek főbb irányeszméit, megismerjük intézetünk belső életét. A Jézus-társaság nem foglalkozott a legalsó úgynevezett elemi, hanem csak a közép (gymnasiumi) és felső (stud. sup.) oktatással. Csak kivételesen csatoltak itt-ott, világi tanítókkal, elemi iskolát a gymnasiumhoz a XVIII. században. A felső tanítás rendszerének ismertetése feladatunk körén kivül esik. czélunk a jezsuita gymnasiumokban divó berendezéssel és tanrenddel megismerkedni. A ^mn, felosz- A Ratio St. a gymnasiumi oktatást studia inferioranak nelása, fokozat, ve

zi és két részre osztja: a facultas linquarum, vagy linquistica és fac. humanitatis-ra ; az első a grammaticát és syntaxist, a második a poeticát és rhetoricát tárgyalja, tehát öt osztályt, vagy fokozatot (gradus) külömböztet meg. u. m. Olassis rhetorica, poetica, grammat. classis suprema (syntaxis) cl. media és cl. intima; ez utóbbi két részre (ordó) választva principia, és