Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1894
— 6 —meggátolni képtelenné, erőtlenné lett. — A kath. egyház anyagi javai, birtokai a kir. kamara, egyesek, vagy a török tulajdonába mentek át; erkölcsi ereje nagyjainak elpártolása, a hivők számának megfogyatkozása és intézményeinek megsemmisülése következtében nap nap utan csökkent és hanyatlott. A társadalomból kellett megindulnia a uiegnjhodásnak, az elhanyatlott katholicisinus regenerálásának. £ felette nehéz, de áldásos küzdelem vezére volt Pázmány Péter, a halhatatlan érdemű főpap és hazafi. — Az ő és követőinek lángbuzgalma, akaratereje és áldozatkészsége teremtik ujjá a magyar katholicismust, mentik meg az enyészettől, a lassú szégyenletes haláltól. Pázmány Péter kortársa, fáradalmainak buzgó részese, eszméinek, törekvéseinek — saját hatáskörében — megvalósítója volt Draskovich György, ki ismerve egyházmegyéjének szomorú vallási viszonyait, a nagy vezér nyomdokain haladva (P. P. 1624. a nagyszombati convictus, 1635. ugyanott a kath. egyetem alapját veté meg) a győri püspökségben második elődét Dallos Miklóst (1623—30) követve, mig egyrészről rendkiviili erélylyel védte és óvta egyházfői jogait, másrészről lankadatlan buzgalommal törekedett megyéjében az egyházi fegyelmet, a lankadó vallásbuzgalmat hithű és tudományosan képzett papság teremtése által felébreszteni és ápolni. A hitujitás terjesztői mutattak reá a legfontosabb tényezőre, az iskolára ; a Jézus társaság rolt ama hatalmas phalanx, mely majd egy század óta rendületlenül és nagy eredménynyel küzdött Istenért és a kath. egyházért. Draskovich, — miután megyéje székhelyén Győrött, már Dallos Miklós 1627-ben letelepité a Jezsuitákat és niegalapitá gymnasiumukat, — figyelmét egyházmegyéjének második jelentékeny városára, Sopronra forditá, életczéljául tűzvén ki, — a soproni katholikusok szorongatott helyzetén segítendő, — a Jézus-társaság letelepítését, hogy ott latin iskolát nyitva uj, vallásos, kath. nemzedéket neveljenek. Sopron, mely Scarbantia néven már a római uralom idejében fontos hely volt, Felsö-Pannoniában, s már Árpád-házi királyaink alatt jogokat, kiváltságokat élvezett, a reformatio előtt is jelentékeny, ipara, kereskedelme által vagyonos, a