Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893
- 21- elmerengni az elmúlt időkön, vagy pedig bolyongni a romok között, a melyek nézésével nem tud betelni az ember. Ezek az összes épületek Perikies fénykorában emeltettek, vagy legalább megkezdték alatta. Nagyságra és művészeti becsre első köztük a szűz Athena temploma, a Parthenon; elsőnek is ez épült föl és a dór stilus benne érte el a tökéletesség legmagasabb fokát. Építőmesterei Iktinos és Kallikrates voltak. Valószínűleg 454-ben fogtak hozzá az építéshez, abban az évben, melyben az atheniek a szövetségesek pénztárát Delos szigetéről átvitték Athenbe; 438-ban már készen állott. Egészen pentelei márványból épült, a Pentelikon hegy márványbányai harmadfél mfnyi távolságban éjszakkeleti iránybae vannak Athéntől. A Parthenon szintén peripteros mint az olympiai Zeustemplom, de annál nagyobb, ugyanis a legfelső lépcsőn mérve, hossza 69.51 m., szélessége 30.86 m. Az oszlopok magassága 10.43 m., alsó átmérőjük 1.905 m. A Parthenonnak más görög templomoktól eltérő sajátsága, hogy nem áll csupán csak a pronaos-, cella- és opisthodomosból, hanem volt még egy negyedik helyisége is, a pronaos és cella között fekvő, szorosabb értelemben vett Parthenon, melyben a szövetségesek pénztárát, a fontos állami okiratokat és drága templomi ajándékokat őrizték. Oszlop elől-hátul volt 8—8, a hosszú oldalakon 17—17; ha még hozzáveszszük a pronaos és opisthodomos 6—6 oszlopát, akkor 58 volt az összes oszlopok száma. Az oszlopok átlag 12 dobból vannak összeállítva és ezek oly szorosanilleszkednek egymáshoz, hogy még tűt sem lehet közéjük szúrni. Pasteiner biztatott, próbáljam meg, tudom-e tollkésem finom pengéjét két oszlopdob közé szorítani ; legfölebb egy millimeternyire ment bele, tovább sehogysem. Mint a Parthenonnak és a később említendő Theseionnak egy másik sajátságát kell megemlítenem, hogy a templom alapjának lépcsői nem futnak vízszintes vonalban, hanem közepük felé enyhén domborodnak. Erre is Pasteiner figyelmeztetett bennünket. Igen könnyű volt erről meggyőződnünk. Odaállottunk a Parthenon éjszakkeleti sarkához, egy valaki pedig a társaságból lement az éjszaknyugati sarkhoz és a 2. lépcső végére letette kalapját, mi pedig lehajolva végig néztünk a lépcsőn": a kalap teljesen eltűnt, semmit sem láttunk belőle. Ugyanaz az útitárs most maga állott oda a 2. lépcső végére ; újra lehajoltunk : lába nem egészen a térdig eltűnt. Vitruvius szerint ez a görbeség azért szükséges, mert ha a valóságban vízszintes vonalban futnának a lépcsők, akkor a szemnek teknőalakuaknak tűnnének föl. Ezen sajátságot csak a mostani században, a görög szabadságharc lezajlása után vették észre, midőn a müépitők könnyebben megközelíthették a görög régiségeket és alaposan fölmérhették. Ugyanilyen görbeséget az architravnál is észleltek. Ha a Parthenon már mint épület mestermü, szobrászati díszítéseiben is legnagyobb diadalát ülte a görög képfaragás művészete. Most csak kevés látható a helyszínén, a többi az akropolisi muzeumban van, sok Londonban, egy kevés Párizsban. 1687-ig majdnem teljes épségben állott fönn a Parthenon. Ezen évben