Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

A folyókat különböző szempontból szokták vizsgálni: mint erőforrásokat, mint a viz adományozóit a kultura számára, miut a mocsárvizek természetes elvezetoit, mint a viznek utait, mint völgyeket stb. A jelen dolgozat a Duuát, mint a viznek levezető csatornáját fogja tekinteni. Ez a csatorna pedig nem egyébb, mint a Duua medre. Vizsgálni fogjuk, milyen a Duna medre hazánkban most és miként alakult a legrégibb időtől a jelenlegivé; vagyis vizsgálni fogjuk a meder alakulását. A folyók medrének alakulásánál számos tényezőt szoktak tekintetbe venni. Mi két tényezőt fogunk tekintetbe venni, t. i. egy activ tényezőt, magát a működő folyót, a viz eleven erejét; és egy passiv tényezőt, a folyó környezetét. A többi, felemlíteni szokott tényezők, mint az erosio, a viz sebessége, a hordalék stb. e két tényezővel a legszorosabb kapcsolatban vannak. A folyó eleven ereje a meder alakitásnál legelőször, mint erosionális tényező működik ; annyit koptat le, mint a mennyit tovaszállitani képes. Ha a folyó eleven ereje az egész vonalon át nem csökkennék, akkor lerakodás nem jöhetne létre, mert a folyó a maga által elkoptatott anyagot mind magával vinné ; de ha az eleven erő csökken, akkor a corrasio'), valamint a továbbszállítás is csökken és a magával szállított anyagból annyi rakodik le, mint a mennyi az eleven erő csökkenésének megfelel. Ezekből következik, hogy a folyó mederalakulásánál működő activ tényezőnek a passiv tényezőre, a folyó környezetére gyakorolt hatása függ: 1. a folyótól kifejtett eleven erőtől, 2. az eleven erőnek a tovaszállitás és corrasióra gyakorolt hatásától 3. a corrasio által leküzdendő ellenállástól.

2) Tekintsünk már most ezen három tényezőt egyenként. 1. A folyó által kifejtett eleven erő függ: a) a víztömegétől. Általában ugyanis a folyam ereje egyenlő sebesség mellett egyenlő arányban nő a víztömegével. De minthogy a folyó medrének a víztől súrolt felülete nem növekszik egyenlő arányban a vízmennyiséggel és ezért nagyobb folyóknál a súrlódás ezen felületnél aránylag csekélyebb s így a viz tömegének növekedésével a folyó ereje annyival növekszik, mint a mily mértékbeu a viszonylagos felületükben: mondhatjuk, hogy a víztömegének gyarapodásával ennek eleven ereje több mint egyszerű arányban növekszik, b) a folyam sebességétől. A gyorsaság pedig függ : «) a meder hosszfüggélyes átmenetétől és az ettől függő eséstől ; i') a meder keresztfüggélyes átmenetétől ; fl) a meder irányától, melynek változásával a folyam sodra is többé-kevésbbé változik; <*") a víztömegétől; f) a magával hozott eleven erőtől. ') Corrasión értjük a köretnek szélbontását ; az erosión az ez által létre hozott bevágó működést értjük. 2) Peternians Mitth. B. XXXII. 1886. 67—79. 1.