Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

— 22 — Itt tehát az aldunai szorost közvetlen erosio eredményének vehetjük, melyet azonban belső rázkódás némileg előkészített. Ezen nézettel ellenkezik Powel J. W. theoriája, melyet Thitze fejtett ki bővebben.

4

6) Ezen elmélet szerint a folyó képesebb a hegygyürődéssel megküzdeni, mint a gyűrődés a folyót útjában feltartóztatni és kiterülésre birni. E szerint a Duna ezen szorulatnál medrét egvidoben ásta volna a hegység-gyürodéssel. Ezt Löwl F. „Die Entstehung der Durchbruchstbäler" czimü értekezésben czáfolni igyekszik.

4

7) És ha Tietze nézete minden egyes esetre nézve nem is vethető viszsza, mégis Lőwl munkája nagy óvatosságra int. így a Duna szorosnál sem alkalmazható, mert, mint láttuk, az összefüggő hegység nem engedte a viz lecsapolódását, s csak a harmadkor, illetőleg diluvium végén törhetett magának utat.

4

S) Tehát nem a gyűrődéssel fokozatosan vájta medrét a Duna, hanem a hegység gyűrődése után erodiálta a belső mechanismus által előkészített völgyet ; különben nem volna érthető, hogy ezen völgyben mesozoi képletek fölött harmadkori leképteket találni, sőt diluvialis képletet is 200 m. a Duna szintje fölött.

4

9) 2. Áttérhetünk most a Duna szigetképződésére, mi a meder alakulatát lényegesen befolyásolja. Mint láttuk, az első szakaszban (Dév.-Kom.) legnagyobb a szigetek száma. Ezen szigetek szerkezete részben a partokéval megegyező diluvialis és alluvialis képletekből áll, részben eltérő. A szigetek sűrű képződésének az okát e részen ugyanazon tényezőkben találjuk, mint a kanyargásoknál és elágazásoknál. A nagyon megcsökkent eleven erő, nagy mennyiségű hordalék, laza parti kőzetek idézték és idézik elő. A létrejövés módja nagyobbrészt lerakodás és csak részben kihasitás volt, mihez lerakodás is járult. A folyam sodrának folytonos váltakozása, számos elágazás, melyek találkozásánál lerakodás történik mindég, erős kanyargások keresztül törése az 3—4. lapon emiitett tényezők mozdították elő és segítik a szigetek képződését. Ezek miatt a legjobb térkép sem tünteti fel pontosan ezeu szakasz szigeteit, mert az árviz is nagyobb eleven erejénél fogva folyton épiti és rombolja ezen szigeteket, mint az évenként tapasztalható. A kihasitás által létre jött szigetek közöl nevezetesebb a Csallóköz, melyet Ortvay lerakodás által létre jöttnek mond

5

0, mit avval támogat, hogy ezen szigetet régente számos ág, ér szelte át s álló vizekkel volt elborítva, s e szerint nem volna egyébb, mint több lerakodási sziget összeolvadása. Hasonlóan nyilatkozik Petersis.

5

1) De ellene mond ezen állitásnak már nagysága is, de még inkább a lőszrétegek, melyek különösen a sziget keleti oldalán D.-Szerdahely. Kürth, Vasárut, N.-Megyernél stb. találhatók

5

2). De azért valószínű, hogy idő folytán lerakodások is növelték, mint más lerakodási szigeteket is. 4

5) Bemerkungen über die Bildang von Qnertliälern. Jahrbuch d. geol. Reiehsan. 1878. 581—610. 1. Ezen nézetet védi erősen Xeumayris (Erdgeschichte. I. B. A34

—442) ki teljesen elveti a hasadék felvételét az áttörési völgyeknél. 4

7) Petermanns Mittheilungen. 28. B. 2882. 405—416. 1. 4

S) „Die Donau." 318. 1. 4

9) Föld. Köz. Xni. évf. 454. 1. 5

0) MagyarorszS^ régi vízrajza a XIII. századik 229. 1. 5

1) Die Donau stb. 355 1. 5

2) Föld. Köz. 1884. XII. k 18. 1.