Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

- 9 — Általában a kőzetek szerint sziklás és hordalék medret szoktak megkülönböztetni, az utóbbi rendesen harmadkori, diluvialis vagy alluvialis képletekből áll. A sziklás ágynak szűk, a hordalék ágynak széles meder szokott megfelelni. A földes meder hamarább enged,

1

3) miut az agyagos, ez ismét hamarább, mint a sziklás, ijzy az előbbi esetben változatosabb és szabálytalanabb lesz a meder, miut az utóbbiban A felsorolt tényezők képviselik a folyók mederalakulásánál tekintetbe veendő közvetlenül működő tényezőket. De nem mellőzhetjük emlités nélkül a. föld forgásának hatását sem a folyókra. A föld forgása ugyanis irányítóiig hat az éjszakról délre vagy ellenkezően haladó folyókra. Ezen hatást először Baer orosz államtauácsos tapasztalta a folyók tanulmányozásánál, mi abban nyilatkozott hogy a folyók jobbpartja mindig magasabb, mint a bal, s ezt a föld forgásából magyarázta. Ugyanis a föld felületén egy tömegpontnak két sebessége van : az egyiksaját sebessége, a másik föld ama pontjának sebessége, mely a föld forgása által van adva és egyenlő ama ponton átmenő szélességi köi mentén való sebességgel. Ezen sebesség az egyenlítőtől, hol legnagyobb, a sarkok felé kisebbedik; ha tehát a felvett tömegpont mozgása közben geographiai szélességét változtatja, a szélességi különbségből egy erő keletkezik, mely a folyó partját támadja meg. Például ha a-ból egy tömegpont v sebességgel ED irányban mozog, ugyanakkor ama szélességi kör mentén is mozog a föld azon pontjának sebességgel (s), s mivel a D irányban egy nagyobb (s) sebességű a, helyére ért a földnek, viszszamarad nyugati (Ny) irányban, tehát az J7-ról Z)-nek futó folyam a jobb partot fogja erősebben alámosni. Hasonlóan mutatható ki a D-ről E-nak haladó folyamokról. Ez az elmélet, de gyakorlati érvényesülését többen, s különösen Zöppritz K. kétségbe vonják. Zöppritz számításainak eredménye szerint a föld forgásának hatása a folyókra oly csekély, hogyazt nem vagyunk képések megmérni.

1

4) Azonban többen, mint Gilbert, Horn J. tulhajtottnak mondják Zöppritz nézetét, mig Koepp W. ugy módosította, hogy különösen a tavaszi szelek, midőn a folyók meg vannak áradva, okai a partok különböző alámosásainak. De bármiképen is álljon a dolog, annyi tény, hogy az ED irányú folyók jabb és bal partja közt meg van a feltűnő különbség, és hogy ezen különbség ,

3) Ha E az erosiv működését, m a viz tömegét, e az esést, k pg. a közei keménységét illet, ellenállását jelenti, akkor E^u) Verhau

dlnngen d. zweiten deutschen Geographentages zu Halle. 1882. 47—53 1. I D