Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

93 annyiszor sorsjátékokat rendezett, melyeknek nyereményei gabona, bor, ruhakelme, arany, ezüst, drágakövek, festmények, rabszolgák, állatok* mindenféle madarak stb. valának, sőt még hajók, házak és szántóföldek is : sparsa et populo missilia omnium rerum per omnes dies : singula coti­die milia avium cuiusque generis, multiplex penus, tesserae frumentariae, vestis, aurum, argentum, gemmae, margaritae, tabulae pictae mancipia, iumenta, atque etiam mansuetae ferae, novissime naves, insulae, agri. V. ö. Suet. in vit. Neronis 11. Asztalnál minden egyes étel-fogás között valamint az étkezés végén koczkajátékkal (alea)szokták az időt tölteni, mi már a köztársaság idejé­ben divatos volt. Mert habár az ily szerencse vagyis hazárdjátékokat vala­mint minden játékot pénzben játszani a római törvények tiltottak, kivévén ha az a testi erő edzése végett, vagyis mint mondani szokás ubi pro virtute certcimen fit történt: 1) ugy mégis igen sok esetben e törvényt megszeg­ték, vagy pedig csak nyilványos helyeken tartották meg azt, és ha az rendzavarást idézett volna elő. 2) Az idősb Cato azon nézetben volt, hogy a játék csak éltesebb emberekhez illik. 3) Bizonyos időben azonban minden­kinek meg volt az engedve, mi íőképen Saturnus ünnepein történt (Saturnalia), melyek decz. 17-től kezdve hét napig tartattak. 4) Ekkor min­denben azon régi állapotokat iparkodtak vissza idézni, melyek Saturnus alatt uralkodtak, midőn ez itt a földön az emberek közt járt, kik a bol­dog aranykort élvezték, midőn mindnyájan egyenlők voltak, és rangkü­lömbség nem létezett. Ez ünnepek alatt tehát az uraknak hatalma rabszolgáik fölött teljesen szünetelt, együtt étkeztek és az urak rabszol­gáiknak asztalnál szolgáltak. A rabszolgáknak teljes szólási szabadsá­guk volt, az urak pedig szerencsének tartották rabszolgaruhát ölteni ma­gukra és azok személyét képviselni. Saturnus szobra mely egész éven át szalagokkal volt körülkötve, hihetőleg fogságának emlékére, melybe Jupiter M Paul. Digest. XI. ő, 2: Senatus consultum vetnit in pecuniam ludere, praeter­quam si quis certet hasta vei pilo iaciendo, vei currendo, saliendo, luctando, pugnando, quod virtiitis causa fiat. 2) Plautus Mii. glor, 164: ne legi fraudem faciant aleariae. Hör. od. III, 24, 58: vetita legibus alea. Ovid trist. 2, 471: Haec (alea) est ad nostros non leve crimen avos, Cic. Phil. II, 23, 56: Licinium Denticulum de alea condemnatum, collnsorem suum, restituit. Továbbá: Hominem omnium nequissiinum, qui non dubitaret vei in foro alea ludere, lege, quáe est de alea, condemnatum • . restituit. Avval, hogy korcsmákban e törvény meg ne szegessék, az Aedilis-ek voltak megbízva, mint Martialis (V, 85) e sza­vaiból kiviláglik : Et blando male proditus fritillo Arcana modo raptus e popina Aedilem rogat udus aleator. 3) De Senecí. 16 : Sibi igitur habeant (t. i. iuvenes) arma sibi eqilos, sibi hastas. sibi clavam, et pilam, sibi natationes et cursus : nobis senibus ex lnsionibus multis talos relinquant et tesseras . . . 4) Martialis magyarázója az 5-ik könyv 85. epigr.-nál mondja: Quinque erant legitimi Saturnalium dies, quibus finitis ad Studium revocabantur pueri Romani, qui nu­cibus ludere solebant Saturnalium tempore, quo vacabant a studio.

Next

/
Thumbnails
Contents