Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

58 natabat; és Varró Menippusi satiráinak

1) egyikében igy szól; Nec multinummus piscis ex salo captus Helops

2), neque ostrea illa magna Baiana Quivit palatum suscitare. De alig hogy a hal izével megismerkedtek, Rómában is, valamint másutt annyira megkedvelték, hogy ezen szó obsonium, mely eredetileg minden a tűz mellett elkészített ételnemet jelentett, későbben kizárólag csak a halakra vonatkozott, ugy hogy obsophagos halgourmand-ot jelentett. A halak élvezete Rómában mindinkább terjedett, s már az öreg Cató korában a hal drágább volt minden egyéb állatnál, mint erről Plutarch — Conv. 4, 4, 2 — is tanúskodik ; Athenaeus szerint — 6, 109 — pedig egy fazék eczetelt hal Cató idejében 300 drachmába került. A. halas tavakban gyönyörködök (piscinarii) sorát L. Licinius Cr a ss u s (662—92-ben Censor) nyitja meg; utánna Lucullus, L. Philippus és Hortensius.

3) Lucullus volt az első, ki tengeri halak számára tavakat készíttetett. Ezt Plinius — híst. nat. IX. — így adja elő: Eadem aetate (tempore belli Marsici) prior Licinius Murena reliquorum piscium vivaria invenit, cuius deinde exemplum nobilitas secuta est Philippi, Hortensi. Lucullus exciso etiam monte iuxta Neapolim maiore impendio, quam villám exaedificaverat, euripum (mesterséges vizárkot) et maria admisit, qua de causa Magnus Pompeius Xerxem togatum eum appellabat.

4) Varro

5) azt állítja, hogy Lucullus ezen halas tavaiból annak halála után 40000 as árán adtak el halakat. Kiváló becsben álló halak voltak : a tok acipenser v. accipenser, erről mondja Plinius — liist. Nat. IX. —: apud antiquos piscium nobilissimus habitus acipenser — nullo nunc in honore est, de később ismét becsülni kezdették, mint ez egy M a c r ob i u s-nak idézendő helyéből kiviláglik; az aranyholdas-spár aurata

6; a csuka lupus, melyet csak akkor becsültek, ha a Tiberisben inter duos pontes'

1), vagyis a Tiberis szigeténél fogtak.

8) Az aseUus, scarus

9), malim (m. barbatus = rózsahal), mely utóbbi M Sat. Menippeae 89, 2. 2) Egy tengeri hal. 3) Cic. ad Att. 1, 20, 3. 4I Idevonatkozólag mondja Varro (de re rnst. 3, 17, 9): Contra ad Neapolim L. Lucull' s posteaquem perfodisset montem ac maritima flumina immisisset in piscinas. qnae reciprocae fluerent, ipse Neptnno non cederet de piscatu. — Plutarchus pedig (Lucull. 39): Iam illa in ora maris et apud Neapolim aedificia, quum exhausta inferne terra colles peusiles efifecisset, euripos et piscosos transitus aedibus suis circumduxisset, habitationes in mari exstruxisset, ut inspexit Tubero stoicus, Xerxem eum togatum nominavit. — Valér. Max. 9, 1,1: C. Sergius Orata ... ne gulam Neptuni arbitrio subiectam haberet, peculiaria sibi maria excogitavit, aestuariis incipiendo fluctus, pisciumque diversos greges separatis molibus includendo, ut nulla tam saeva tempestas iucideret, qua non Oratae mensae varietate fercalorum abundarent. 5) De re rust. 3, 2, 17. «) V. ö. Plin. hist. nat. XXXII. 16. 7) Macrob.~Saturn. II, 12. 8) Columella 8, 17, 2 : Inde V

Telinus, iude etiam Sabatiuus, item Vulsinensis et Ciminius lupos auratasque procreaverant. 9) Pliu. hist. nat. IX : nunc principatus scaro datur.