Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

55 régi szokás szerint a /«r-oknak ételáldozatot hozzanak, hova a mola salsa is tartozott, mint ez már fönn elég bőven tárgyaltatott. A főétkezést, befejezé a második, vagy csemege asztal, secundo, mensa, mely süteményekből (bellaria), fris és befőzött gyümölcsből állott, mikről alább bővebben. Az egyes ételeket a rómaiak nem szokták mindig egymásután feladni, mint ez Horác szerint Nasidienus vendégségénél történt, hanem gyakran többet egyszerre, külön asztalokon. Servius, Virgil magyarázója mondja, hogy teljesen megrakott asztalokat szoktak előhozni. Athenäen s hires görög sophista és grammaticus ugyanezt állítja : Az asztalokat ételekkel együtt hozták be, s étkezés után ismét elvitték azokat. M a r t i a 1 i s is emliti e vándor asztalokat, e szokással azonban nincs megelégedve. Sokszor nem egy nagy tálban mindannyi számára hordták fel az ételeket, hanem minden egyes vendég számára külön, kisebb tálban ; sőt néha minden vendég számára külön kis asztal volt. Az ételeket pedig vagy maga a házi ur, vagy pedig erre rendelt külön rabszolgák, friclinarii structures, hordták fel a vendégeknek, és beosztásnál a lehetőleg pontos egyenlőséget tartották szem előtt. A rómaiak ételei, mint már mondatott, régi időben lehetőleg egyszerűek voltak, de későbben, különösen a fényűzés korszakában, e téren is, meglepőleg nagy változás állott be. — Most már azon különféle anyagokat akarom elősorolni, melyekből a rómaiak ételei készültek, még pedig először a növényországból, azután az állatvilágból. A nővén y országi étel-anyagok közé a gabonanemüekből tartoztak a buza triticum, tönköly far, árpa hordeum, zab avenu-, továbbá a köles milium, melyet búzával s disznó zsirral, olajjal vagy tejjel elegyítve szoktak ételül elkészíteni, azonban kenyeret és lepényeket is sütöttek belőle.

1) Élelmi cikkeik azonban főképen kerti vetemények voltak, melyekről a Scriptores rei rusticae, vagyis kik a földművelésről írtak, és P 1 i n i u s a história naturalis cimü terjedelmes müvének XIX. könyvében bőven tárgyalnak. Kedvelt hüvelyes

2) veteményeik (leguinina) voltak: a lencse lens, bab faba, borsó pisnni, bagolyborsó cicer, fügebab lupinus v. lupinum, mák papaver, melyet a csemege-asztalnál mézzel, vagy kenyérre kenve ettek. A főzelék-növényekből: a vöröshagyma eepa, tengeri hagyma scüla, foghagyma allium, hagyma porrum, zeller apium, spárga asparagus, articsóka Carduus, kaiáng intybum, örvénygyökér inul a, káposzta brassica korórépa napus, édes murok siser, retek raphanus, sárga répa pastinaca, vörösrépa béta, ugorka cucumis, dinnye meló, tök cucurbita, saláta lactuca, zsázsa lepidium, málva inalva, sóska lapathum, ruta ruta, Fűszernövények : mustár sinapi v. sinapts, ánizs anesum, kapor v. édes kömény foeniculum, koriandrom coriandrum, kömény, cuminum, fekete kömény git, kapor anethum. LegnélkiilözhetleOvid. fast, IV, 726: Libaque de uiilio niilii liscella sequatur, Rustica praecipue quo dea laeta cibo est. 2) Plin. hist. nat. XVIII. leguinina, quae velluntur e terra, non subsecantur unde et legumina appellantur, quia ita leguntur.