Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
44 csak igen egyszerűek voltak ezek, de idővel igen nagy költséggel készültek. Ily egyszerűen készült panrlagokat, vagy inkább fekvésre alkalmas készülékeket, először S c i p.i o A f r í c a n.u s hozott magával Carthagóból, melyek punicani és archaici, vagyis puniaknak, és ódonszerüeknek neveztettek. Ezek közööséges fából készültek, alacsonyak voltak, szalmával v. szénával kitömve és kecske vagy juhbőrrel bevonva. De a fényűzés keletkezése és növekedésével e tekintetben is a legmesszebb határokig eljutva látjuk a rómaiakat. Voltak tehát : lecti inargentati v. inaurati, eborati (elefántcsonttal kirakva), teatudinei (békateknövel kirakva), citrei (citrusfából.) Sőt a császári korszakban nem csak a pamlag lábait, hanem az egész pamlagot is már tömör ezüstből 1) készítették és a legfinomabb matrácokkal látták el, melyeket azután takarókkal befödtek (triclinium sternere). Számos helyet lehetne még idézni Plinius, Seneca és a legtöbb költő müveiből, metyek ezen ebédlőpamlagokról és az ezek körül is kifejtett határtalan fényűzésről bőven tárgyalnak, ezeket azonban rövidség kedvéért mellőzve, csak Ovidiust emlitem, ki a legrégibb rómaiaknak szegényes egyszerűségét ezen uj fénynyel egybeveti Mert elmondván, hogy a régieknek csak szalmával, szénával, vagy falevelekkel kitömött pamlagaik voltak, hozzá teszi még, hogy a ki bundás állatok bőrével vonhatá be pamlagait, azt már gazdag embernek tekintették : Qui poterat pelles addere dives erat. Midőn a császári korszakban a négyszögletű asztalok helyett gömbölyűek (orbes) kezdtek divatba jönni, akkor az addig minden asztal körül használatban volt három pamlag (lecti) is megszűnt, s helyettük az asztal alakjának megfelelő fél-köralaku egyetlen ebédlőpamlagot hozták be, mely alakjáról (C) a sigma nevet kapta ; mert a régi görög alfabetumban a a „sigma" jele a C betű volt. Heliogabalus császár, hogy jó kedvet s mulatságot szerezzen magának, egy alkalommal sigma alakú ebédlőpamlagot készíttetett el a gömbölyű asztal körül, nem messze a magáétól és nyolc kopasz férfiút, helyeztetett el azon 2), a következő napon nyolc hunyoritót, azután nyolc lábköszvényben szenvedőt, ismét nyolc süketet, nyolc fekete arcszinüt, nyolc soványát, és végre nyolc kövér embert, mely utóbbiak oly szorosan feküdtek egymás mellett, hogy alig étkezhettek : mialatt a császár udvari embereivel igen jól mulatott azon taglejtéseken, melyeket azok szorult helyzetökben tenni kénytelenek valának. Többi között volt e császárnak oly ebédlő pamlaga is, melynek párnája (torus) bőrből készült. Ezt egy alkalommal felfuvatta, ugy hogy teljesen levegővel lett megtöltve s mialatt a vendégek jóizüen ettek és ittak, a császár a pamlagtakaró alatt rejlő szelepet észrevétlenül megnyittatá, minek következtében a leve*) Lamprid- in vit. Heliogab. 20, ± : Hic solido argento factos kabuit lectos et tricliniares et cnbiculares. 2t Habuit et kanc consuetudinem (Lamprid. 291, ut octo calvos rogaret ad cenam et item octo nigros, octo luscos et item octo podagrosos, octo surdos, octo nigros, octo longos et octo pingues, cum capi non possent uno sigma te, ut de his omnibus risus citaret.
