Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

84 Vannak kik állítják, hogy a legrégibb rómaiak csak egyedül este felé étkeztek volna, s a déli étkezésről (prandium) mitsem tudtak. De evvel ellenkezik először azon körülmény, mely feltennünk nem engedi, hogy egy munkaszerető nép, milyenek a rómaiak régente voltak, egy egész napot erősítő étel nélkül, munkálkodva kitölthetett volna ; másodszor pedig a legjobb irók épen az ellenkezőt bizonyítják. Nem szándékom Vitellius császár telhetetlenségét itt oly példa gyanánt felhozni, mint a melyből a rómaiak többszöri étkezésére általában következtetni akarnék: Suetonius történetíró nyomán

1) csak azt akarom az olvasónak elmondani, mily nagy költségébe került e császár megjelenése mindazoknak, kik öt asztalukhoz vendégül meghívták. Habár ő kegyelmét igen is megosztani szokta azáltal, hogy egyikhez reggelire, a másikhoz déli étkezésre jött és hogy az itt megjelent vendégek közül egyikhez-másikhoz még vacsorára is Ígérkezett : mégis a császár megjelenése alkalmával lehetetlen volt egy étkezést négyszázezer sestertiuson alól kiállítani : singidi apparatus quadringenis müibus minimum

2) constüerunt. risu solvit, et protinus, Supervacuae — inquit — ne dicamineptae légation is ministri, narrate samnitibus, M. Curium malle locapletibus imperare, quam i p s u m f i e r e locupletem: a t q u e i s t u fl u t p r e t i o s u m ita malo hominum excogitacum munus refertote, et mementote me n ec acie vinci, nec pecunia corrnmpi posse. In vita Vitellii c. 13. -) A sestertius ezüstpénz volt, melyet Kr. U. előtt '269 óta kezdtek először használni a rómaiak és a capitoliumon külön erre szolgáló pénzveröhelyen (mon et a), készítettek. Értéke 2

1

i

2 as, innen neve: sestertius. Mert sestertius = semis tertius. harmadfél a s, jelezése pedig : HS, || S. (= 2 + semi) helyett. — H ároniféle ezüstpénz volt forgalomban : sestertius, quinarius, denarius. A pénzjelezések pedig: !| S. = sestertius ; V = quinarius ; X vagy ~ = denarius. Ha már most 1 a s-t négy krajczárnak (= 8 fillér! veszünk, akkor : 1 sestertius = 2'|

2 as = 10 krajczár (= 0,2 márka = 20 fillér német bir. pénzben). 1 quinarius = 5 as = 20 kr, (= 0,4 m. = 40 fillér), 1 denarius — 10 as = 40 kr. (= 0,8 m. = 80 fillér) szerint az itt és alább adott összegeket pénzünkre könnyen átváltoztathatjuk. Különben az itt emiitett és a rómaiknál forgalomba volt ezüstpénzekről még a következőket kell megjegyezni. A den ar helyett az ezen ezüstpénzen látható kett ősvagy n ég y es fogat szerint a b igatus és quadrigatus elnevezés is előfordult, és a quinarius helyett a v i c t o ri a t u s : mert a dea Victoria volt rajta látható. Az ezüstpénz forgalma törvényesen egész a császári korszakig maradt fenn. Sestertius helyett nummus is használtatott Nagyobb összegeknél való számitásnál mille ses t e r t i u m helyett csak sestertium (= 1000 HS) mondották, mely szót lassanként semleges főnév gyanánt kezdtek használni, miért is : duo, tria (vagy bina, trina) ses ter ti a = 2 1000 = 2000, 3.1000 = 3000 sestertius; épugy : ducenta sestertia = 200000 HS. — Ha pedig milliókkal kellett számítani, akkor ezen szó sestertium elé (centena millia kihagyásával) csak az i e n s-re végződő számhatározót tették, ugy hogy most ezen szó: sestertium egyedül állott 100000 helyett. Ennélfogva decem sestertií — 10 sestertius; dena sestertia = 10000 sestertius ; deciens sestertium 1000000 sestertií«» így tehát, lia kettőtől ezerig számítottak sestertií elé tőszám járult, pl. mille sestertií = ezer sestertius. Ha 2000-től 999000-g számítottak sestertia elé osztószámot tettek, pl. septena sestertia = 7000 sestertius. Végre a