Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

27 mellett, még igen sokat olvasott és tanult is. Ily jellem és tehetségre vallanak kitűnő iratai is, melyek hozzánk eljutottak. Művei között nevezetes, melyet Kr. U. után 100-ban bocsátott közre : De aquaeductibus urbis Romae libri II. Tartalmát tekintve sok érdekkel bir Rómának e korbeli vizvezetöinek megismertetésére. Ebben mondja, hogy miután Xerva császár a vízvezetékek fölötti főfelügyeletet reá bizta, első kötelességének tartotta mindenben, mi hivatásához tartozik, magának jártasságút szerezni. Mert minden hivatalnál tagadhatatlanul legfontosabb az, pontosan ismerni a szakmájába rugó dolgokat. És valóban, lehet e valami szégyenítőbb és elviselhetlenebb, mintha valakinek hivatalbeli teendőiben alattvalóitól kell magát útba igazíttatnia ? Ezek ugyan szükségesek, de csak mint segédeknek, és csak mint a főnök parancsai végrehajtóinak szabad szerepelniök. Nemsokára, hogy Rómában vizvezetők voltak, hideg és meleg fürdőket is kezdtek felállítani: melyek azonban még a régi egyszerű mód szerint voltak berendezve, mint ez, Scipio Africanusnak a Linternum melletti fürdőin Campaniában, Seneca leírásából kiviláglik. 18-ik levelében ugyanis, melyet e tengermelléki városkában irt, azt mondja, hogy nem csekély módon örül szive, ha Scipio életmódját az akkorival összehasonlítja. Ama nagy férfiú, Carthago rémje, Rómának pedig dicsősége és támasza, lia mezei munkáját bevégzé, ezen félreeső, homályos helyre jött fürdeni. Itt lakott ő egy alacsony viskóban, s megelégedett szegényesen kikövezett szobájával. Kicsoda érne be ily egyszerűséggel ? Mi pedig — úgymond Seneca — mindjárt azt hisszük, hogy fölötte kényelmetlen lakással bírunk, ha fürdőink nincsenek fényesen berendezve. A fürdőket azonban csak akkor kezdték valódi fénynyel és nagyobb számmal építeni, midőn szokássá lön küzdő és testgyakorló iskolákat

1) (gymnasia et palaestra) felállítani. 1) Ezek testgyakorlásra szolgáló nyilvános épületek voltak. A gymnasium szó a görög gymnos-ból származik, mi ruhátlant jelent; mert a vivők (athletae) sajátszerű szerkezetű lábbeli kivételével, ruhátlanok voltak. A palaestra pedig a p a 1 é (birkózás) görög szóban birja eredetét. Az itt tartatni szokott hősi gyakorlatok a többi között a már emiitett futás-, ugratás-, hajtó-tányér-vetés-, birkózás- és ökölharcból állottak Mindez együtt véve a görögöknél pantathlo s-uak, a rómaiaknál quinquertiumn a k neveztetett. Tehát a quinquertium (ebből : q u i n q u e és ars) magában foglalja az ötféle testi gyakorlást, melyek igy neveztettek: dis eus, cursus, s al tu s, lue ta, jaculatio. Kocsi- vagy lóversenynél, mely utóbbinál a versenyző (athleta) vagy lován ülve csak ezt kormányzá, vagy pedig egy másik, úgynevezett lógós lóval (equus funalis) is rendelkezett, mely esetben egyikről a másikra szokott ugrani : ily versenynél (c u rs u s) az nyerte el a jutalmat vagy koszorút, ki megállapodás nélkül néhányszor a célt megkerülte s azután ismét először érkezett meg a pálya azon pontjához, a honnan kiindult. Ellenben a gyalogfutásnál, melyet az athleták nem ritkán teljesen felfegyverezve végeztek. az nyerte el a pályabért, ki először érkezett a célhoz. Az ugrás (saltus) abban állt. hogy a gyakorlók a kitűzött cél fel° messziről neki szaladni, és ugorni tartoztak. Az innen származó gyakorlati haszon abban állott, hogy később mint katonák képesek voltak árkokon és magaslatokon átugorni. A hajitókorong (d i s c u s) fából, érc- vagy köböl készült s majdnem kerekpaizs