Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
25 lyével innen könnyebben megnyerhessék. 1) Régente ugyanis a fürdő minőségének és a helynek megválogatásában nem voltak kényesek, hanem mint a szükség kivánta a legközelebbi vizben mosták meg tagjaikat. Erre szolgáló vizek pedig a Tiberis, közeli folyók, patakok vagy forrásvizek valának. S c i p i o kortársainak nem csekély megbotránkozására még mindig kietlen, sötét helyeken és zavaros vizekben szokott fürdeni 2). Idővel mindez nagyon is megváltozott. Hihetőleg a természet maga volt az, mely annyi meleg forrással rendelkezik, melytől az emberek megtanulták. a viznek különféle hőfokot kölcsönözni. E czélra különféle edéuyeket és fürdő kádakat kelle feltalálniok, melyeknek hasznát oly nagyra becsülték, hogy nemcsak magános emberek otthon, hanem magasrangu és fejedelmi férfiak kényelemmel berendezett nyilvános hideg és melegfürdöket kezdtek felállítani és czélszerüen berendezni. Ezen, valamint több más szokás is, keletről származott át először a görögökhez, honnan a romaiak is átvették. Dio Cassius Cocceianus ki 80 könyvből álló római történelmet irt, s benne Róma eseményeit Aeneasnak Latiamba való jövetelétől Alexander Severus uralkodásáig leírta, Augustus életleirásában felemlíti, hogy Maecenás lett volna első, ki Rómában fürdőket (balineae, balneae, thermal) alapított. Voltak ugyan már előbb is nyilvános fürdők, mert Cicero M. Coelius érdekében tartott beszédében ilyenekről említést tesz, de ugylátszik csak hideg fürdők voltak, aránylag csekély számmal és az igényeknek meg nem felelők Bármiként álljon a dolog, annyi mégis bizonyos, hogy a rómaiak csak későn kezdtek fürdőket létesíteni, vagy azért, mivel a fényűzéstől és elpuhulástól tartottak, vagy pedig mivel nagyon nehéz munkának látszott egy csupán halmokra épített városba a vizet bevezetni. Még csak a város építésének 441. éve körül kezdtek csatorna segélyével (aquae ductus) idegen vizet Rómába bevezetni, Ap pius Claudius, az akkori Censor gondoskodása folytán, kitől azután ama viz is az aqua Clandia nevet kapta. Ezen vízvezeték hét-nyolc római mérföldnyi, vagyis ugyan annyi ezer lépésnyi, távolságból, Tusculum vidékéről érkezett. Azelőtt csak a Tiberisből vagy a város területéhez tartozó kutak- és forrásokból s egyéb közeli helyekről nyerte Róma ivóvizét. Ezután már a vízvezetékek száma mindinkább szaporodott. A g r i pp a midőn Augustus alatt Aedilis lett, a régi összeroskadt vízvezetékeket nem *) Varró de ling. latina 5, 118: Trua (vizvezetőválú), qua e culina in lavatrinam aquarn fundunt. Es Vitruvius VI, 9 (6) 2 a mezei házak számára előírja : balnearia cuniuncta sint culinae ; ita enim lavationi rusticae miuistratio non erit longe. 2) Seneca ep. 86, 11 : Quantae nunc aliquis rusticitatis damnat Scipionein, quod non in Caldarinm suum latis specularibus diem admiserat? Quod non in multa luce decoquebatur et expectabat, ut in balneo concoqueret. 0 hominem calamitosum ! Nesciit vivere. Non saccata (átszűrt) aqua lavabatur. sed saepe turbida et cum plueret vehementius, paene lutulenta. Nec inultum eius intererat an sic lavaretur : veniebat enim, ut sudorem illic ablueret. non ut nnguentum. 3) Balinea°r il m. balnea°«" u m vagy : balneum, balineum, vagy pedig heteroclisia-val : balineae, balueae» in m.
