Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

22 nál lovak és ökölharcosok szerepelnek s hogy ezek Etruriából jöttek : Ludicrum fuit erpá pugilesque ex Etruria maxime acciti. Ezek még Angustus alatt is fönvoltak, mert Suetonius (45) azt mondja róluk, hogy a császár latin és görög öklözöket viaskodtatott egymással : Spectavit autem studiosissime, pngiles maxime latinos, non legitimos atque ordinarios modo, quos etiam committere cum Graecis solebat sed et catervarios oppidanos. inter angustias vicorum pugnantis temere ac sine arte. Végre az úszás.

1) Mindezek a testi fejlődésre és annak megedzésére le egészen a császári korszakig, a legjobb eszközöknek tartattak, mi végett a derekabb római ifjúság még mindig a mars-mezőn szokott összegyülekezni: Ideoque (Veget. I, 10) Romani veteres, quos tot bella et continuata pericula ad omnem rei militaris erudierant artem, campum Martium vicinum Tiberi delegerunt. in quo iuventus post exercitium armorum sudorem pulveremque dilueret ac lassitudinem cursus natandi laboré deponeret. Ellenben az úgynevezett Palaestra (vivóiskola) vagyis azon hely, hol a testgyakorlást bizonyos mesterséges szabályok szerint űzték, kezdetben Rómában korkülömbség nélkül mindenkinek csak előkészítésül szolgált a fürdésre : és a paJaestrában rendesen megjelenni, inkább a mindennapi életmódhoz, mintsem talán a nevelés kellékéhez tartozott ; mert a palaestra-t erkölcsi tekintetben mindig káros hatásúnak tartották. Azon rómaiak ugyanis, kikben még elődeiknek tiszta jelleme (mos maiorum) tükrözött vissza, háromszoros okból tartották vissza gyermekeiket a Palaestra látogatásától. Először, mert oly testi gyakorlatok végzése, mely még a nélkülözhetlen ruha használatát is feleslegessé tenni kívánta, ősrómai felfogás szerint illetlen volt ; másodszor, mert gyermekeik e küzdő helyen erkölcsi tekintetben romlás veszélyének voltak kitéve s harmadszor, mivel az ifjúságnak valamint a néző közönségnek is korlátlan ide-oda járkálása, mi ekkor meg volt engedve, nagy erkölcsi károkat vonhatott maga után. Mindez annyi rossznak magvát rejté magában, hogy evvel egy, a dolog erkölcs-gyakorlati oldalát számba nem vevő általános testi fejlődés követelménye fel nem érhetett. Innen magyarázható S e n e c a fep. 88, 18) Ítélete : aeque luctatores et totam oleo ac luto constantem scientiam expello ex his studiis liberalibus. Azért is kizárva a Palaestrát a nemes ifjustgi játékok gyakorlóhelyeinek sorából, a mars-téren kivül a jobb érzelműek oly helyeket választottak, hol a tisztesség korlátai között kellő felügyelet mellett gyakorolhatták magukat. Ilyenek areae vagy areolae neveztettek és oly szabad és nyílt térséget jelentettek, hol szintén testgyakorlatokat tartottak és játszottak. Ha a római ifjak e nemes foglalkozása véget ért, mi a napnak körülbelül nyolcadik vagy kilencedik órájában (a mi számitásunk szerint körülb. Hör. od. I, 8, 8: Cur timet flavum Tiberim tangere? III, 7, 27—28: Nec quisquam citus aeque Tusco denatat alveo. III, 12, 7 : Simul unctos Tiberinis humeros lavat in undis. — Plutâreh. Cat. in. 20 : ipse exerçait . . . tolerando aestu et frigore, vorticesque fluminis et gurgites natatione superando. — Veget. I, H : sudorem cursu et, campestri exercitio collectum iuventus natanus abluebat in Tiberi. I. 10 : Natandi usum aestivis mensibus omnis aequaliter debet tiro condiscere.