Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

101 drága kenőcsöket, virágkoszorukat és csemegéket szolgái közt osztogatta szét : unguenta, Coronas, secundamque mensam servis dispertiitA köszönik és kenőcsök kiosztása után elnököt választottak, ki magister bibendi, arbiter bibendi, v. rex neveztetett, Cicero pedig (Cat. maior 14, 46) magisteriuin-nak nevezi e hivatalt: Me vero magisteria delectant a maioribus inst ituta, et is sernio, qui more maiorum a summo adhibetur in poculo. Az ivás sorban történt, felülről a summo 2) vagy tetszés szerint bárkinél 3) kezdve, és a magister, ki sors által

4) lón megválasztva, előirta valamint a bor eleg}

7itését, ugy a mértékeket is, melyet meginniok kellett

5). Nagyobb ivásoknál, mi azonban általános szokás volt egyébkor is, a bort vizzel, rendesen meleg vizzel (calida) szokták elegyíteni, mi egészségesebb volt, öregeknek és betegeknek pedig ajánlatos. De azért igen kedvelt szokás volt a bort hideg vizzel is elegyíteni

6), vagy pedig jeges 7) bort ittak, vagy vizben hütötték azt. Szokás volt még egy Nero által feltalált mód szerint a vizet annak teljes megtisztítására felforralni s azután lehűteni és csak ugy használni fel

8). — Mielőtt a bor elegyítésének módjáról szólanék, még azt kell megemlíteni, hogy a bort a hordókból, melyekben kiforrás végett pincékben (cella vinaria) állott, amphorákba vagy lagenákba szokták lefejteni, ugy mint nálunk is hordókból palackokba fejtik le. Az ily lagenák vagy amphorák a levegő távoltartására parafával (

cortex, suber) bedugaszolva, begipszelve és szurokkal bevonva, végre jegygyei, nota

9) ellátva, a borraktárba (apotheca), vagyis a ház felső részében levő füstölő kamrába (fumarium) kerültek, mely füstjét többnyire a fürdőből nyerte. Ide lettek tehát az amphorák elhelyezve, hogy a fűst azokat átjárva megtisztítsa: Apothecae — mondja Col um el la I, 6, 20 — A koszorúkról és kenőcsökről Horác számos kelyen emlékezik a) koszorúkról Od. II. 11, 11; III, 29, 3. — II, 7, 21; IV, 11, 3, Il — b) kenocsökrői II, 7, 8; II, 11, 16. — Martial. X. 19, 20 azt kivánja, hogy költeményeit comissationál olvassák: Cum régnât rosa, cum madent capilli. Plin. a bist. nat. XXI könyvében bőven értekezik a koszorúkról. 2) Plaut. Asin. 891 : Da puere (puerl ab summo. 3) Plaut. Most. 347: Da cito ab Delphio cantharuiu circum. Hör. od. I, 4, 18; II, 7, 25 stb. J) Cic. in Verr. 5, 11, 28: Iste enim praeter severus ac diligens, qui populi, Ro- .. niani legibus nunquam paruisset, illis legibus, qaae in poculis ponebantnr. diligenter obtemperabat. — Azért Horác Sat- 1,1, 6, 67 dicséri a magister nélküli ivást: Prout cuique libido est, Siccat inaequales calices conviva, solutus Legibus ins an is. sen quis capit acria fortis Pocula, seu modicis uvescit laetius. •>) Martial. 14, 105: Frigida non desit, nec deerit calda petenti. luven 5, 63: Quaudo rogatus adest calidae gelidaeque minister? 7) Senec. ep. 78, 23: vino nivem dilnere. 8) Plin. h. n. XIX : Hi nives. alii glaciem potant, — decoquunt alii aquas, mox et illas hiemant. V. ö. Plin. hist. nat. XXXI. 3,

J) Ily feliratos, vagyis jegygyei ellátott amphora több maradt fön az utókor számára, igy pl. e feliratú : RVBR.YET.V.P.CII, mi annyit tesz : rubrum vetus vinum picatum. 102 szám.