Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

4 laha nagyobb változáson keresztül, mint a középkorban; ez a változás természetesen maglátszik a költészeten is, melynek elbeszélő osztálya uj nevet, uj alakot kapott: a románt. A „roman" (romans, romance) eredetileg a román nyelvekre vonatkozott

1); később a román nyelven irt munkák megjelelésére szolgált, akár való, akár költött tárgyat tartalmazott, röviden, vagy terjedelmesebben, versben vagy prózában

2). Wace Róbert „Roman du Brut" verses regényénél használatos először ezen elnevezés. Majd meg a „conte" és „fabliau"-val szemben nagyobb terjedelmű, mulattató elbeszélés megnevezésére használták

3). Az újkor elején a roman név és fogalom a regényével azonos. Ez a roman lett uralkodó műfajjá a középkorban, a hit, lovagias szolgálatok, hősi küzdések korszakában. E román hősei a lovagok, innen ez elbeszéléseket lovagregényeknek nevezzük. E lovagregények eredetét kikutatni egyike a legérdekesebb, de legnehezebb irodalomtörténeti feladatoknak. Erre vonatkozólag négy elméletet állítottak fel az irodalombuvárok : a gót, arab, breton és klassikus elméletet. Mind a négy elmélet kizárólagos ; az ujabb kutatók ezeknek összeegyeztetésére, törekesznek, s nem siker nélkül. Lássuk röviden mind a négyet. I. A gót elmélet felállitója, Percy Tamás püspök, egy mesteri essayban fejti ki nézeteit

4). 0 az éjszaki skaldoknak (bard) tulajdonítja a lovagregények kezdését. Akkor kezdődnek e lovagregények, midőn a történetírást kiveszik az énekes kezéből és prózában írják. E vándordalosok egyedüli feladata ezután a mulattatás. Az eddig egyszerű történeteket hihetetlen mesékkel ékesitgetik (sárkány, óriás, törpe, boszorkány, bűbájos). A lovagság alapja: erő és gyöngédség, kalandhaj h ászát, a rendkívüli már ezek énekeiben fellelhetők, mielőtt a lovagságot szervezték volna. A skaldok utódai keresztény alapra fektették az e nemű pogány költészetet, s megszülettek a lovagregények. II. Az arab elméletet Warton T, vitatja.

5) Ezen elmélet szerint az arab képzelem mesés alkotásai vagy a keresztes vitézekkel jutottak be Európába, vagy a Spanyolországba letelepedett arabokkal. Spanyolországból Francziaországba, innen pedig Angolországba ter') Olasz, franczia, spanyol. Galliában a 9. században kezdett uralomra jutni. Legrégibb emléke 841-bÍjl egy esküminta. Angliába a normán hódítással került. 2) A roman nyelven irott első nagyobb munkák : vallásos, müvek, krónikák ; a kisebb müvek között vannak harczi dalok, balladák, szatirikus énekek. Ez utóbbiak között sok megbotránkozást okozott : I. Henrik Luc de la Barre lovag, szatirikus költő szemét kiszuratta. 3) A franczia irók kezdetben össze-vissza használják a roman, fabliau, lai elnevezéseket. Roman : történeti alappal biró elbeszélés. Fabliau : elbeszélés erkölcsi czélzattal' Lai : zenei részeíTKel megszaggatott elbeszélés. G. Ellis, Specimens of early englisch metrical romances. London 1848. P. 19. 4) Reliques of ancient englisch poetry. London 1889. I, II. Essoy II. 80—105. 5) T. Warton, History of eng. poetry. I. 91. 1871. London.