Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

18 adása szerint szerencsés befejezést nyer, mert Cordelia legyőzvén a a két testvért, atyját trónjára visszahelyezi. Beleszövi Nagy Sándor történetét is, kit a vihar a brit sziget partjára vet, hol a lakósok már Venus intésére fejedelemre várakoznak, s azt Nagy Sándor adja nekik Betis személyében, kinek ugyan csak van dolga míg a bűbájosoktól megtisztítja országát, s ezután Perceforest nevet vesz fel. Perceforest testvére Gaddifer meg Skócziát hódítja meg és megszelídíti az ott lakó vadembereket. Nagy szerepet játszik e regényben Estonne lovag, a ki Zephir tündér pártfogásának örvend s ez öt mindenféle alakban oda viszi, hova a hős akarja; Estonne fia Parselion meg oly csodás alak, hogy már két éves korában a lovagok mintaképe. Ezután következnek Julius Caesar és Perceforest utódjainak kalandjai. Valamint az Amadisféle l egényekben az ősök életben maradnak, úgy itt is. Perceforest, Gaddifer és Gallifer az élet szigetére mennek, hol Arfaren az ő vérükből származó keresztény hithirdető talál reájuk, s megkereszteli őket. E hősök már vágyakozván a halál után, elhagyják az élet szigetét, Arfaren társaságában egy más szigetre vitozláznak, hol már kész sírok és emlékek állnak rendelkezésükre s befogadják az örökre nyugodni kívánó vitézeket. Ezzel bucsut veszünk az Arthur személyéhez fűződő regénycsoporttól s más nem kevésbbé csodás világba lépünk: Alter erit nunc Tiphys, et altera, quae vehat Argó Delectos heroas ; erunt etiam altera betta. Verg. Ecl. 4. Nagy Károly személyéhez füzödö lovagregények. N. Károly a történelem legnagyobb alakjaihoz tartozik, ki tetteit a kereszténység érdekében vitte véghez, védőfala volt a kereszténységnek a nyugati és keleti pogányság ellen. Hódításai, a kereszténység terjesztése, testi és lelki tulajdonságai nemcsak a történeiró elbeszélésének tárgyát képezik, hanem a mondáknak is, melyek személyéhez fűződnek. A német monda már életében hősévé avatja, halála után meg a középkor képzelő tehetsége kifogyhatatlan azon mondák megalkotásában, a melyekből a reá vonatkozó lovagregényegek tárgyukat vették. Mindazon adatok, amit a mesés történet N. Károlyról tud, a Turpin-féle krónikában vannak összefoglalva. Turpinus vagy Tilpinus állítólag rheimsi érsek volt 778-ban, midőn nagy N. Károly nagy sereg élén indult Spanyolországba, leverte az arabokat és bevonult Saragossába. A szászok ujabb lázadása N. Károlyt visszatérésre kényszeritette s ekkor a vaszkonok utócsapatát Ronceval völgyében megtámadták s egynek kivételével lemészárolták. E történetből alakult énekek igen kedveltek voltak Francziaooszágban már a IX. században s ezeken alapszik a híres Chanson de Roland, valamint a Turpin-féle krónika is. A hagyomány ugyan Turpiunak tulajdonítja e krónikát, de helytelenül. E krónika XI. vagy XII. században keletkezett, s két sze zetes munkája. Az