Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

7 sokszor ezerekre menő számát, mely körülmény azoknak nemzetségek szerint való osztályozását vonta maga ntán. Némelyeknek a rabszolgák közül rab­lánczokra veretve, más rabszolgák felügyelete alatt kelle a földet müvelniök, mely nehéz munkánál kenyéren, vizén és són kivül mitsem kaptak táplálékul, éjjeleiket pedig földalatti börtönökben, melyekbe csak egy nyilason hatolha­tott be némi világosság, kelle tölteniök. Mások, kiket otthon kevésbé tar­tottak szigorúan, uraiknak személyes szolgálatára a városban maradtak, eddig Rómában szokatlan foglalkozások teljesitésére és egészen ismeretlen elneve­zések mellett. 1) Az öregebb Cató nem szűnt meg panaszkodni a senatusban ama fényű­zés siralmas következményei felett, mely annál nagyobb mértékben harapód­zott el Kómában, minél inkább növekedett a köztársaság hatalomban. „Én Quiritek — igy szól az oppiusi törvény érdekében mondott beszéd­jében L. Valerius tribunus ellen — már többször panaszkodtam előttetek az asszonyok és férfiak, a tisztviselők és magányemberek fényűzése miatt. Ti tudjátok, hányszor mondtam már, miszerint állami életünket két, egy­mással homlokegyenest ellenkező métely támadta meg, a fösvénység és fényű­zés, oly országos csapások, melyek már legvirágzóbb államokat végromlásba döntöttek. Államunk napról napra szebb virágzásnak indul és hatalmát ') A rabszolgákat, foglalkozásaikat tekintve, következőleg oszthatjuk be : I. Mezei rabszolgák (família rustica). a) À földmüvelésnél: bubulci (aratores, iugarii), asinarius, subulcus, opilio. doini­tor, operarii (occatores, sarritores, runcatores, messores v. foenisecae). b) Az olajterme­lésnél: operarii (leguli), factores v. torcularii, capulatores (kádár), c) A s z 51 ő m ü v e­lésnél: vinitor (magister), salictarins, operarii (fossores, satores, pastinatores. alligatores, putatores, pampinatores, vindemiatores, calcatores, factores. haustores. phalangarii). 2. Pász­torok: magister pecoris, armentarii, caprarii, opiliones, suarii, porculatores, subulci, equitia­rius. 3. A házi gazdaságnál: hortulanns v. supra hortos, arborator, olitor, topiarins ; curator apiarii v. melitturgus v. mellarius ; cnrator aviarii v. aviarius v. aviarius altiliarius ; columbarius, curator gallinarius, phasianarins ; custos vivarii, venatores ; piscatores, aquarii ; mediastini, saltnarii. II. Városi rabszolgaszemélyzet (familia urbana). a) A ház kormányzásánál: atriensis (udvarmester); diaetarius, zetarius v. diae­tarcha, servus ab hospitiis, ianitor v. ostiarins, supellecticarius v. a snpellectile, ab argento potorio, a crystallinis, a corinthiis (v. corinthiarius — corinthusi érczből dolgozó, v. felügye­lője ily érczből készült műveknek), cellarius, a vinis, a statuis, a pinacotheca, a tabulis, a dactyliotheca (dactyliotheca = gyűrűs szekrény), a veste v. ad vestem. vestispicus, vesti­spica, vestiplicus. vestiplica, ab ormamentis, ad margarita, ad unguenta. a fibulis. b) A z ur vagy urnő személyes szolgálatára: cubicularii (komornokok), delicati v. delica­tae, ornatores, tonsores, calceatores (nőknél : ornatrices), ciniflones v. cinerarii, unctor v. aliptes, alipilus, sphaerista, capsarius, balneator v. therinarius, fornacator. c) A k o n y h a­személvzet: coqui, culinarii. d) Asztalnál: tricliniarcha, tricliniarii, structor (dapifer v. infertor, scissor), ministratores, a potione, pincernae, a lagona (= lagoena, laguna, laguina), a cyatho, praegustatores, analectae. e) A házon kivül az ur vagy asszony kísé­retére : pedisequi v. pedisequae, antiambulones (kik elől mentek), nomenclator, servus a pedi­bus, adversitores, lecticarii, invitatores, tabellarii. f) A napi foglalkozásjknál : amanuenses v. librarii (= titkárok) ; a manu servi v. ad manum, a commentariis, notarii, a studiis ; anagnostes, a bibliotheca v. bibliothecarius, antiquarii (= kik régi kéziratokat másoltak). Ide sorozhatok még : scurrae. copreae (= bohócz) fatui stb.

Next

/
Thumbnails
Contents