Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

15 költök Platonjának nevezett, és mások. *) E kápolnákban naponként áldozott, mi különben reggelenkint első teendője volt. A napnak többi részeit részint rendes teendőinek végzésére, részint pedig a szükséges felüdülésre for­dította. Ha Suetonius tudósítása szerint Augusztus császárnak barátjai kedve­ért vagy vallási kötelességből korábban kelle felkelnie, akkor nehogy elalud­jék, egyik inasa közelében aludt, kinek lakása legközelebbi szomszédságában volt ama helynek, hol az isteni tisztelet vagy szertatás megtartandó volt. 2) —Horácz ódáiban egy helyen (IV. 5) említést tesz azon imákról, melyeket emiitett császár jóléteért naponként reggel és este végezni szoktak: Longas o utinam, dux bone, ferias Praestes Hesperiae! dicimus integro Sicci m a n e die, dicimus u v i d i Cum Sol Oceano subest." vagyis : Soká, még soká adj o drága fejedelem Itáliának békés nyugalmat ! igy kiáltunk mi korán reggel éhgyomorral, és kiáltunk este (ittasan), midőn a nap az Óceánban elmerül. Virgil pedig az Aeneis VIII. könyvében (59—61) irja, hogy Tiberinus — a Tiberis folyó istensége — buzditja Aeneast, miszerint Juno istennőhöz intézendő imáját korán reggel mondja el: „Surge age, nate dea, primisque cadentibus astris Junoni fer rite preces iramque minasque Supplicibus supera votis . . , . A reggeli imádságok az égi istenek tiszteletére történtek, az esti imá­kat az alvilági istenek tiszteletére végezték. — Minden templomba egy pap szokott odarendelve lenni könyvvel kezében, melyből az imákat előmondotta, (verba praeire, praefari, sacra carmina praecan­tare, dictare vota), hogy a jelenlevők azokat napkelet felé fordulva, álló helyzet­ben utánmondják, még pedig, hogy valamely rosz jelenségii dolog megpillantása által szórakozottakká ne legyenek, vagy pedig az imában meg ne zavarodja­aniinas sanctiores, in queis et Appolonium, et quantum scriptor suoruui temporum (licit. Christum, Abraham et Orpheum et huiusmodi ceteros habebat, ac maiorum effigies, rem di­vinam faciebat . . . ') L. A e 1 i i L a m p r i d i i Alex. Sev. 31 : Yirgilium autem Platonem poetarum voca­bat. eiusque imaginem cum Ciceronis simulacro in secundo larario habuit, ubi et Achillis et magnorum virorum. Alexandrum vero Magnum inter divos et optimos in larario maiore consecravit. — Alexander Sev. Krisztus Urunk iránt oly tisztelettel viseltetett, hogy Neki külön templomot akart emelni, de tanácsadói ebbeli szándékától őt visszatartották, attól félvén, hogy a pogányok mind ezen templomba fognának özönleni, mint a már többször idé­zett Lampridius Alexander Sev. életében (43) mondja : Christo templum facere voluit, eum­qne inter Deos recipere, quod et Hadrianus cogitasse fertur .... sed prohibitus est ab iis, qui consulentes sacra, repereraut omnes christianos faturos, si id optato evenisset, et templa reliqua deserenda. 2) Suetonius Div. Aug. 78 : Si vei offieii vei sacri causa maturius evigilandum esset, ne id contra commodum facérét, in proximo cuiuscnnque domesticorum caenaculo manebat.

Next

/
Thumbnails
Contents