Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

10 Plinius egy régi iró nyomán beszéli, hogy kezdetben a rómaiaknál a nap óráinak beosztására egy napóra mutatója szolgált volna, melyet L. Papirius Cursor tiz évvel a Pyrrhus királyival viselt háború előtt, a Quirininus-templom tornáczában állíttatott fel. mely elbeszélése igazsága felett azonban maga is kételkedni látszik ; mert bizonyára nagyon is alászállitja előbbi beszédjének értékét, midőn mint sokkal bizonyosabbat hozza fel, mit már Varró mondott, hogy t. i. az első nyilvános napóra-mutató Rómában az első puni háboru idején lön felállítva, még pedig a szószéknek (rostra) egyik oszlopára. Ezt ugyanis M. Valerius Messala hozta magával Siciliából, Catina városának bevétele után : 30 évvel Papirius után és Róma építésének 491. (Kr. e. 263) évében. Habár ezen napóra-mutató, Catiua városának délvonala szerint igazíttatván, az órákat teljes pontossággal sohasem mutathatta, mégis minden tökéletlensége daczára 99 évig maradt használatban : mig végre Q. Március Philippus, ki L. Paulussal egyidejűleg volt censor, pontosabb napóra-mutatót állított fel 590 (= 164). Hivatalkodása alatt történt összes intézkedései közül egy sem fogadtatott nag3

robb tetszéssel, mint épen ez. Világos, hogy ilynemű órák csak nappal, fényes napvilág mellett tehettek szolgálatot. Öt évvel reá, vagyis Róma építése 595 (= 159 Kr. e.) évében Scipio Nasica, Laenatus tiszttársa első hozta be a viziórát és azt egy kanta alá helyezte, mely az órákat nappal és éjjel mutatta. Az órák száma valamint nappal, ugy éjjel is 12 volt, de minden tekintet nélkül az évszakok külömbségére.

1) J) Pl in. nat. hist. VIL 213 (60); Princeps Romanis solarium horologium statuisse ante XII annos quam cum Pyrrho bellatum est ad aedem Quirini L. Papirius Cursor proditur. (Ez a V. é. 461. — Kr. e. 293. év volna). — M. Varró primum statútum in publico secundum rostra in columna tradit bello Punico primo a M' Valerio Messala consule Catina capta in Sicilia. deportatum inde post XXX annos quam de Papiriano horologio traditur, anno Urbis CCCCLXXXXI (Kr. e. 263) nec congruebant ad horas eius lineae ; paruerunt tamen ei annis undecentum, donec Q. Március Philippus qui cum L. Paulo fuit censor diligentius ordinatum iuxta posuit (590 = 164). — Etiamnum tamen nubilo incertae fuere horae usque ad proximum lustrum ; tune Scipio Nasica conlega Laenati primus aqua divisit horas aeque noctium ac dierum idque horologium sub tecto dicavit anno DXCV (= 159). —• C e n s o r i n u s pedig- 23., 6—7 : in horas XII diem divisum esse noctemque in totidem vulgo notum est : sed hoc credo Romae post reperta solaria observatum. quorum antiquissimum quod fuerit inventu difficile est : alii enim apud aedem Quirini primum statútum dicunt, alii in capitolio, nonulli ad aedem Dianae in Aventino. illud satis constat, nulluni in foro prius fuisse quam id quod M. Valerius ex Sicilia advectum ad rostra in columna posuit. quod quoniam ad clima Siciliae descriptum ad horas Komae non conveniret, L. Philippus censor aliud iuxta constituit. deinde aliquanto post P. Cornelius Nasica censor ex aqua fecit horarium. quod et ipsuni ex consuetudine noscendi a sole horas solarium coeptum vocari. Vitruvius „De architectura"' czimii müvében (9. k. 9. fej.) a viziórák feltalálójának Ctesibius-t tartja, ki az első Ptolomeusok idejében élt: Item sunt ex aqua conquisitae horologiorum ratione»-» . . a Ctesibio Alexandrino, ki ugyanazon fejezetben körülményesebben ir le kétféle horologium hibernumot : ita his rationibus et machinatione ex aqua componuutur horologiorum ad hibernum usum conlocationes. És: Fiunt etiam alio genere horologia hiberna, quae anaphorica dicuntur . . ., melyek a csillagzatok felkelését mutatják.