Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886

6 Az első tény tehát, mely ellenünk síkra állíttatik az, hogy a fönebb emiitett hitvallás — atheismus — a modern haladás vívmányainak szülötte. És melyek ezen vívmányok ? A hangzatos phrazisok korában élünk, ugy hogy mihelyest valamely dologról az állíttatik, hogy a haladás folyománya, sokan azonnal fejet hajtanak és az istentelen tudomány e körülményt a maga céljaira jól ki is tudja zsákmányolni. A modern haladás vívmányait az utóbbi világkiállítások alkalmával részint szemléltük, részint a leirások után ismerjük. A benyomás azonban korántsem olyan, mintha ezek a vallásos világnézletet megtámadnák, vagy plane tarthatatlanná tennék. Secchi, a híres csillagász, a ki az ő meteorographjában az 1867-iki párisi világkiállítás tulajdonképeni remekművét mutatta be, szintén nem látszik az ellenfél nézetén lenni. Az ujabb időknek találmányai, u. m. a gőzerőmüvek, telegraph, phonograph, telephon, photophon, photographia s. a. t. mind megannyi alkalmazásai a physikai és chemiai erőknek és törvényeknek, a melyeket az ember szorgos, alapos kutatás után felfedezett és felhasznált. A technikának megmérhetetlen tág birodalma az ő különböző ágaival, a mennyiségtannak számtalan irányai, a minden néven nevezendő legkülönbözőbb gyárak stb. a vallásos nézleten mitsem csorbítanak, atheismust nem szülnek; ezeket tehát ellenünk érvekül felhozni nem lehet. Ezzel az ellenfél első támadása általánosságban vissza van verve, és a vitás kérdés a természettudományok szűkebb terére szoritva. De itt is vajmi rosszul állana ügyünk, ha a vallásos világnézlet ellen határozott ellenmondás jutna valamikép napfényre. Ha a történelmet lapozgatjuk, ugy megtaláljuk benne, miszerint voltak és vannak ma is tudományos hangzású nevek, a kik holmi ellenmondást semmikép sem tudtak felfedezni. És épen ezen férfiak az ujabb tudománynak megalapítói, ezek a nagy korszakot alkotó fölfödözéseknek férfiai. Az ujabb természettudományok atyja, Verulami Baco, bármennyire nyilatkozzék is nála a természettudományi princípiumnak egyoldalú túlbecsülése , mégis ragaszkodott a vallásos világnézlethez, és e tekintetben többször fogjuk szavait idézhetni, melyek igen határozottan hangzanak. A többi közt a természetet könyvnek nevezi, a metybe Isten ujja az ő hatalmát irta, s a mely ezért második szentírásnak tekinthető. Kopernikus (1473—1543) a mi bolygó rendszerünknek nagy nevű felfedezője, művei egyikének ezen, ugyancsak vallásosan hangzó cimet adta : De vero anno, quo Dei filius humanam naturam assumpsit, és ezen szép sirverset készítette magának : Non parem Pauli gratiam requiro Veniam Petri neque posco, sed quam In crucis ligno dederas latroni Sedulus oro.

1)*) *) Dr. Hettinger »Apologie des Christenthums.* *) Nem keresek sz. Páléhoz hasonló kegyelmet; nem a Péternek adott bocsánatot, hanem azt, melyet a keresztfán a latornak adtál, azt buzgón kérem.