Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886

30 müvet?

1) Kétségtelen tehát, hogy a természeti okszerűségnek kutatása nem Istentől, hanem inkább és szükségképen Istenhez vezet és Baco is egyetért Wisemannal, ha csak kontárokat és kezdőket lát azokban, a kik a tudomány küszöbén megállanak, a hol a természeti okszerűségek, mint az érzékekhez közelebb állók, az emberi szellemet elárasztják, és azt, ha nálunk vesztegel, Istenről való megfeledkezésre terelhetik. Ha azonban előbbre nyomul és ezen természeti okszerűségek függési viszonyát, egymásutánját és láncolatos összeköttetését szemléli, úgy nagyon könnyen fel fogja ismerni, hogy —a költők mythosi nyelvén beszélve — a természeti dolgok láncában az utolsó szem Jupiter trónjához van erősitve. Éppen a természettudományok terén tett haladás az, mely a természetnek absolut bölcs alkotójára és törvényhozójára való következtetést oly módon teszi szükségessé, miként ez az exact kutatás korábbi, tökéletlen állapotában nem történt. Mindenesetre nagy és elvitázhatatlan érdeme az ujabb természettudománynak, hogy a természetnek törvényeit kikutatta, a górcső és a leggondosabb részletkutatások által a bámuló szem előtt oly világot tárt fel, a melyről a régibb kor embereinek sejtelmök sem volt. Minden uj felfedezéssel azonban a véletlen sötét birodalma is nyomról-nyomra meghódittatik. Mig pl. még a mult században úgynevezett „lusus naturae" felől beszéltek, ma már ilyen kitételt nem használhatunk. Tagadni nem lehet, hogy a vallásellenes világnézlet zászlóvivői ezen eredmények elérésében szintén közreműködtek; csak az kár, hogy ama munkásokhoz hasonlitanak, kikről Joubert azt mondja: Que des savants forgent les sciences, cyclops laborieux, ardents, infatigables, mais qui n' ont qu' un oeil.

2) Az exact kutatás vivmányai által leginkább evidentíába hozatott az, mit a természet teleologiajának neveznek, a melyben a természettudomány tetőpontját éri. Tekintve a természet megismerésének mostani állapotát, teljes képtelenség az istentelen világnézletnek következtetése egy rokon működő természeterőre, egy anyagi ősokra, és maga az exact kutatás az, mely a tények kérlelhetetlen logikája folytán e következtetést lehetetlenné teszi. Nem a tökéletlen az első, hanem a tökéletes, mondá az ezen tekintetben bizonyára nem idealistikus Aristoteles: To uqùtov ov anéçfia saziv, tô xíkuov. 3) Valóban ama szép szavak, melyekkel Cicero a maga korának materialistait megbélyegezte, a maiakra még sokkal jobban ráillenek: '„hic ego non mirer esse quendam, qui sibi persuadeat corpora quaedam solida atque individua vi et gravitate ferri mundumque efíici ornatissimum et pulcherrimum ex eorum corporum fortuita consensione? Hoc qui existimat fieri potuisse non intelligo, cur non idem putet, si innumerabiles ') Reden und Vorträge. 335. 1. Pensées t. I. Mennyi tudós kovácsolja a tudományokat mint munkás, sürgő, fáradatlan cyclopsok, de a kiknek csak egy szemük van. 3) Metaph. XU. 7.