Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886
11 vegyészeti levelében ezeket mondja: „A chemiának sohasem fog sikerülnie egy sejtet, egy izomrostot, egy ideget, szóval az organismusnak egyetlen egy, vitális tulajdonokkal felruházott s valóban szerves részét az ő laboratóriumában előállítani." Ha azután még egy Humboldt is csodálkozik „Strausznak természettörténelmi könnyelműségén, a ki a szervesnek a szervetlenből, valamint az embernek chaldaeai ősiszapból való keletkezésében semmi nehézséget sem talál," ugy a lánc második szeme fölött nem kell sok szót vesztegetni. Maga az exact tudomány vállalta magára ezen agyrémeket kiűzni, és azon hid, melyen az istentelen világnézlet e tátongó mélységen át akart jutni, le van rontva. A minek természettörvénynek és az exact tudomány postulatumának kellene lenni, természettudományi absurdummá vált. Azért mondja Klein („Entwicklungsgeschichte des Kosmos nach dem gegenwärtigen Standpunkte der Naturwissenschaften." Braunschweig 1870): „Ha az ősnemzés hypothesisét nem fogadják el, ugy a keletkezési theoria ezen egy pontjánál a természet feletti teremtés csodájához kell fordulniok. Akkor a teremtőnek kellett az első organismust, vagy legalább is ama néhány keveset, melytől a többi mind származik, mint igen egyszerű monadokat vagy őskytodokat teremtenie, és őket oly képességgel felruházni, hogy mechanikai módon tovább fejlődhessenek." 1) És valóban a „generatio aequivoca" ama fatalis pont, melybe az ellentábor férfiai görcsösen kapaszkodnak, mert jól tudják, hogyha ezt elejtik, vele ők is a porba hullanak. Miként a spontan ősnemzés Istennek teremtői működését a szervesnek a szervetlenből való keletkezésénél elejti, ugy nélkülözi ezt a Darwin-féle theoria a most létező különböző növény- és állatfajok keletkezésénél, vagyis a szerves lények különböző fokai és nemei keletkezésénél. Darwin szerint a növények és állatok számtalan nemei határozatlan, de végtelen hosszú időtartamok folyamában 8—10 ős-szülőből egymásba való lassankinti átmenet által keletkeztek. Ezen elmélet az átalakulási hypothesisnek csak különös faja, mely Büchnerrel állítja: „hogy a mi ismereteink oly messzire terjednek, miszerint az organikus lényeknek spontan keletkezését és a magasabb formáknak az előttök létező alacsonyabbak- és tökéletlenebbekből a földgömb külső állapotainak folytonos kedvező befolyása mellett és egy közvetlen felsőbb hatalomnak belenyúlása nélkül való képződését előttünk tudományos igazsággá, sőt subjectiv bizonyossággá emelik." 2) Es ezzel a vallásos világnézletet, mely a genesisre támaszkodik, halomra akarják dönteni. Régi axióma a természettudományok terén, hogy „a természetben nincs ugrás;" de éppen az ujabb kor exact kutatása állapitotta meg cáfolhatatlanul mint jelenleg állandó törvényt, hogy egyik nem a másik 1) Natur und Offb. 246. 1. 2) Stoff und Kraft. 72. 1.