Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

4 mutatni igyekszik, liogy mily nagy befolyást gyakorolnak az égi testek az emberi szervezetre. Mesmer mint különcz a nevetség tárgya lőn ; de ez tűzét nem lohasztotta le ; kettőzött erővel fogott a munkához, hogy elleneit meggyőzze, ezt pedig annyival inkább tehette, mert 176G óta Bécsben megtelepedvén, szerencsés házasság által az anyagi gondoktól megszabadult. Azon kérdés merült fel most előtte, mi a közvetítő az égi testek és az ember között. Először a villamosságot tartotta annak ; utóbb — körülbelül 1733-ban — Hell Miksa csillagvizsgáló figyelmeztetésére a delejhez fordult, minthogy előtte már többen ismertették a befolyást, a melyet a delej a szervezetre gyakorol. A Hell által készített delejes pálczákat bizonyos irányban többször végig húzta a beteges testrészeken, s az eredmény várakozásának teljesen megfelelt. Megjegyzendő, hogy Mesmer kutatásait, mint gyakorló orvos, egy új gyógyitásmód feltalálása végett tette. Kortársai nem hittek neki, sőt egyenesen megtámadták. E kellemetlenségeket kikerülendő 1775-ben elhagyta Bécset és Sweizba ment ; Zürichben valamint Bernben részint magánkörökben, részint nyivános kórházakban több feltűnő gyógyitást eszközölt, Sweizból eltávozván Bajorországot kereste fel, hol a fejedelmet gyógyitásmódjába beavatván, amüncheni akadémia tagjáválőn kinevezve ; 1776-ban Magyarországban is megfordult, honnan Bécsbe visszatérvén, saját házában kórházat állított fel, a melyben a betegeket a delej segítségével gyógyította, miközben azon felfedezést tette, hogy a delej pálczák nem vonzó erejüknél fogvagyakorolnak befolyást az idegekre, hanem csak mint vezetői a testéből kiömlő »fluidum«-nak. Több izben tett kísérlet után ugyanis azt tapasztalta, hogy ugyanazon eredmény mutatkozik akkor is, ha a delejpálczákat félre téve, kezét a beteg fejétől lábáig végig húzza ; miből egyszersmind azt következtette, hogy a »Makrokosmosban« előelőforduló delejességhez hasonlóan a »Mikrokosmos«-ban is van bizonyos, általa felfedezett, delejes erő, a melyet az állati test delejességének (Animalische Magnetismus) nevezett. Ezentúl már nem használt delejpálczákat, hanem csak kézvonással élt ; mi még feltűnőbb lett kortársai előtt, s még azok is elhagyták, csalónak, szédelgőnek tartották, a kik eddig elé hittek neki. Mesmer, hogy magát a csalás vádja alól kimentse, a híresebb egyetemekhez iratot intézett (»Sendschreiben über die Magnetcur«), a melyben a delejességre vonatkozó nézeteit és a delejes kúrákat leirata. Bécset 1777-ben elhagyta, részint kedvezőtlen anyagi körülményei miatt, részint mert liirneve veszendő félben volt. Hogy ekkor hová ment, s hol tartózkodott, nem tudjuk; csak 1778. február havában találkozunk vele ismét a nyivánosság terén . . Páris-ban. Itt az orvosokkal tudósokkal több előadásban közölte elméletét, de annak kivitelét titokban tartotta ; épen azért kevés pártolásra talált,