Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

19 mint. gróf Hágát bemutatván, kérdezte az alvajárót, mit tud róla mondani. Ez elmondta, hogy három év előtt kezét eltörte s mellét is megzúzván, jelenleg is érzi annak rossz következményeit. A .jövőre vonatkozólag figyelmeztette, hogy vigyázzon magára, mert a meggyilkoltatás veszélye fenyegeti. Az alvajáró által jövendölt gyilkosság 1792-ben, egy bál alkamával, Anckarström által csakugyan végre hajtatott. A deles tüneményeket ismertetvén, fel kell említenünk a kérdést, vájjon a delejezett egyének a felébresztés után visszaemlékeznek-e arra, a mit a delejes állapotban tettek vagy mondottak. E kérdésre némelyek tagadólag válaszolnak. Mások, tényekre hivatkozva, azt állítják, hogy a delejes állapot alsóbb fokú jelenségei után egészen hű, vagy legalább is álomszerű visszaemlékezés fordulhat elő. Említettük az izommerevedésnél Müller Y. esetét, ki a felébresztés után pontosan leírta a vele történteket. A Fischer által felhozott esetnél a gépies működésre való visszaemlékezés álomszerű volt. A delejes állapot magasabb fokán csak igen ritkán s mintegy kivételesen jelentkezik a visszaemlékezés. Passavant beszéli, hogy személyesen ismert egy delejes alvalátót, a kinek akaratától függött a delejes állapotban történteket az ébrenlétre is átvinni, vagy az emlékezetből teljesen kitörölni. Nase delejes alvajárója »directe» nem emlékezett vissza a delejes állapotra, hanem többször megálmodta azt, a mi vele a delejes állapotban történt ; ezen álomképekre azután vissza emlékezett. Megkisérlettük körvonalozni a delejes tüneményeket ; hátra van még, hogy jelezzük azok közegészségi oldalát. A delejes tünemények egészségi szempontból tekintve korántsem oly ártatlan jellegűek, hogy őket csupán kíváncsiságból, vagy szórakozásból produkálni tanácsos volna. Szakférfiak említik, hogy a többszöri delejeztetés könnyen lelki betegséget eredményezhet. Hufeland így szól : »A ki a delejességet alkalmazni akarja, nagyon merész lépésre határozza el magát és ezt jól meg fontolja . . . . azért sohasem tanácsos csupán mulatságból delejezni, mert ennek komoly következményei lehetnek». Dr. Bäumler, az orvosi tudományok tanára és a klinika igazgatója Freiburgban, szintén figyelmeztet a veszélyekre, a melyek a többszöri delejeztetés után igen könnyen bekövetkezhetnek és hozzá teszi : »Ezek után, úgy hiszem, fölösleges kiemelni, hogy a delejezés korántsem olyas valami, a mit liosszu téli estéken érdekes időtöltés czéljából gyakorolni szabadna, s épen ezért az úgynevezett »Magnétiseur >-ök mutatványai, a körülmények helyes belátása folytán, a rendőri közegek által nem egy helyen be lőnek tiltva». Dr. Biatsy Demjéu. 2*