Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

15 A delejes alvást néha felváltja az u. n. delejes alvajárás, vagy delejes éberalvás (Schlafwache), a mely nem egyéb, mind — legalább látszólag — felébredés egy másik, az ébrenlétkor érzett-től külömböző, tudatra. Az érzékek ekkor ismét működni kezdenek, csakhogy bizonyos áthelyezés — transpositio — észlelhető náluk ; ugyanis az ily egyéneknél űgy tűnik fel, mintha látnának, hallanának, szagolnának . . . stb., csakhogy nem rendes érzékekkel, hanem az ujjuk hegyével, könyökükkel, orrukkal (látás), homlokkal és a szivgödör tájékával. A delejes állapot ezen tüneményét igen sokan kétségbe vonták s a lehetetlenségek körébe sorozták. De hogy ily tünemények valóban fodultak elő, azt tények bizonyitják. Sir W. Hamilton ezen tüneményekre vonatkozólag bizonyos nemével a csodálkozásnak kijelenti, hogy azok valók és felettök észszerűen kételkedni nem lehet. Azok, kik e jelenségeket tagadják, felhozzák, hogy a franczia akadémia 3000 frankot ajánlott fel azon delejes alvajárónak, a ki bekötött szemmel olvasni képes : s ime ! senki sem nyerte el azt ! Ez azonban nem bizonyit a tünemények megléte ellen ; mert az e czélra kiküldött bizottsági tagok, félvén a magnetismus iránt ekkor már ellenszenvvel viseltető közhangulattól, mindenféle ürügy alatt iparkodtak a jelentkezőket a jutalomtól elütni, mint az a mondandókból ki fog tűnni A többi között jelentkezett egy Pigeaire nevű leányzó is, a ki bekötött szemmel olvasott s szüleivel a 3000 frank felvevésére Párisba ment. A jutalmat nem nyerte el : mert a bizottsági tagok mindenféle kifogást tettek a bekötésre alkalmazott kendő ellen; mit végre a leányzó szülei megunván, Párist elhagyták és haza tértek. Ekkor Dr. Berna egy levelet intézett a párisi akadémiához, a melyben kijelenti, hogy azon bizottsági tagnak, ki Pigeaire kötelékével szemén — a mely köteléket pedig a bizottság elégtelennek tartott — csak egyetlen egy szót is képes elolvasni: 50,000 frankot ajánl fel. De nem vállalkozott közölük erre egy sem! Broussais

1), ki a »transpositio» jelenségeit hinni nem akarta, meglátogatta egy alkalommal dr. Foissac-ot, ki delejes alvajárójával — egy Pál nevii fiatal ember — e czélból kísérletet tett. Broussais befogta az alvajáró szemét, kihúzott zsebéből egy levelet s azt a fiatal ember kezébe adta, ki ujjai segítségével tüstént leolvasta a levél első szavait : »Ministère de la guerre» (hadügyministerium), Broussais meglepetve, tintát és papirost kért, a papirosra néhány sort irt s átnyújtotta az alvónak, ki azt is legnagyobb könnyűséggel elolvasta. Broussais ekkor átnyújtotta a papirost dr. Foissac-nak azon kéréssel, hogy azt, mint hitetlensége felett nyert győzelmi jelet, őrizze meg. — *) Passavant: „Untersuchungen" etc. Pg. 70.