Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

10 IB. -A. lélek, fogalma és testetlen létezésének, képzelete. Mi a lélek? — Ha e kérdésre a föld egyes népeinél választ keresünk, ép oly kevéssé tudnak azok a lélek természetfölötti, anyagtalan lényegéről kimerítő és teljesen megfelelő fogalmat nyújtani, mint az ujabb bölcsészek. Minden a lélekre vonatkozó elnevezéseik nem egyebek érzék alá eső képeknél és fogalmaknál, melyek az érzékfölöttit csak képlegesen állítják szemeink elé. Mi fölött épen nem csodálkozhatunk. Vagy nem kell-e minden érzékfölötti dolgot e módon, vagyis érzékileg szemlélhető képzeletek által megfoghatóvá és képzelhetővé tennünk ? A természetfölötti és anyagtalan lényeket közvetlenül szemlélhetnünk egyáltalában nem áll hatalmunkban, és csak az érzéki világból kölcsönzött hasonlatok és képek segélyével hozhatjuk őket szemlélésünkhöz közelebb. Teljesen téves eljárás volna tehát, ha valaki abból, hogy ezen szót ©f<*í,

4) D e u s (Isten) a görög és latinnyelvben szóelemzésileg é g és világosság fogalmára vezetheti vissza, következtetni akarná, hogy a régi görögök eredetileg az anyagi eget imádták, és csak igy jutottak volna lassanként az Isten fogalmára. A beszéd érzékfölötti fogalmai tehát eredetileg érzéki képzelmeken alapulnak. Csak a nyelvszokás képes hosszú időn keresztül ily eredetileg érzéki fogalmaknak érzékfölötti jelentést kölcsönözni. Azért nem csodálkozhatunk, ha idegen, kivált pogány népeknél, gyakran ily érzékfölötti dolgoknak elnevezései és érzéki képzelésmódjai füleinket és képzeletünket kellemetlenül érintik, sőt durváknak és anyagiasaknak, következőleg helyteleneknek tűnnek fel. Mi az érzék fölötti tárgyakról, ugyanaz áll a lélek fogalmáról is. E magyar szó lélek (Seele) eredetileg csak az érzéki életet és lélekzést jelenti (minthogy a lélekzés az élet jele, innen lélek jelent életet, életerőt). Hasonlókép e szó szellem (Geist) nem mást tesz, mint : lehelet, lélekzet. A görög tyvyji, valamint a latin s p i r itus és anima is leheletet vagy lélekzetet jelent. Épen így nevezi a biblia is a szellemet, melyet Isten a földből alkotott Ádámba lehelt: élet leheletének. Csupa érzéki képzetek tehát azok. miket a nyelv a szellemi élet megjelelésére használ. Azonban a szokás, ha nem is minden, de mégis a legtöbb ilyféle kifejezéshez érzékfölötti fogalmat csatol. — Valamivel másként áll a dolog az árnyék szóval, mi alatt Homer és a régiek nem ritkán a léleknek a halál után való életét értették, mely kifejezésből egyszersmind azt akarták következtetni, mintha Homer a léleknek a test halála után nem akart volna tulajdonképeni személyes életet tulajdonitani. Itt azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy Homer az árny kifejezés mellett ugyanazon értelemben a ^v/t kife*) Láss erre nézve valamely etymologicus, vagy nagyobb görög szótárt.