Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

oOOO évi időköznek felel meg.

2

1) Másoknál a világév időtartama még terjedelmesebb, sőt egymástól igen elütő, mit Lactantius e helyéből is következtethetünk: multi alii philosophorum, cum ignorarent originem rerum, supremumque illud tempus, quo mundus esset effectus, multa millia seculorum fluxisse dixerunt, a quo hic pulcherrimus mundi exstiterit ornatus: secuti fortasse Chaldaeos, qui, ut Cicero tradidit in libro de divinatione primo, quadringenta septuaginta milla annorum monumentis comprehensa se habere délirant. De vit. beat. XIV. Ily módon látjuk tehát elferditve a pogány görögök és rómaiaknál azon tant, melyet sz. Péter második ap. levelének 3-ik részében e szavakkal közöl: „Az Ur napja pedig ugy jön el, mint a tolvaj; akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőség miatt elolvadnak, a föld pedig és a rajta levő alkotmányok megégnek .... Mi pedig az ő Ígérete szerint uj egeket és uj földet várunk, melyekben az igazság lakik." 33. "Világégés ( txnvobwig). Hogy bizonyos, meghatározott idő múlva az egész világ tüz által fog megsemmisülni, általános dogmája volt az egész pogány ó-kornak. Bizonyos, hogy az ó-kor pogány népei a világ jövendő sorsára vonatkozó eme hitöket a Sibylla jövendöléseire alapítják. — Tehát ki és mi volt az a Sibylla, melylyel mindenütt, keleten és nyugaton, mint a világ és az emberiség sorsának jósnőjével találkozunk? Fönnebb már volt alkalmam hivatkozhatni a Themis-Sibyllára, itt kiegészítésül a következők álljanak: Sibylla nevü látnoknő valóban soha sem létezett. Az ősidő eme jósnője csak költött személy, bizonyára azért, hogy legyen, kihez az ősi pogány népek ama régi jóshagyományai fűződjenek. Világosan látjuk ezt, nem említve a többieket, a görögök és rómaiak Sibylláiból. Ezek ugyanis Zeus- vagy Dardanussal, vagy néha a legrégibb idők őslényével hozzák összeköttetésbe a Sibyllákat. S midőn Virgil Aeneast a cumäi Sibyllával találkoztatja, ezáltal nem csak titokteljes lényt mutat föl benne, ki mint papnő az alvilág bemeneténél lakik, hanem annak állítólagos 700 évnyi kora is szükségkép az ős-idők mythosi alakjára utal. S ha a római történelem szerint Tarquiniusnak megjelenve neki a sibylla-könyveket kézbesiti, e titkos megjelenése arra mutat, hogy a 2

1) JIokiTs(a, 10, G15 : . . . fivcci <Jí rfjv nooííccv yihírt) (a vándorlás pedig 1000 évig tart). Phaed. 248 és 249 p. : tig utv yào TO uvzo öO-tv rjxei R) ifjvyf] éxúairj, nvx cuptxvtÎTUi Iroiv avoímv. ov yùo TTTFOOVTUT TI où Toooï'Tov ynóvov, N).R\V íj TOV (PIXOAOCPYGUVTOG íídóÁcűg IJ NUIÓ (OUNTRFIUVJ og II£T« (FI'/.oao(píug. avTai <Íí TOÍTIJ Tteoióóio tí} yikierST, lùv SIOJVTCU TO)g (ips^rjg TOV ßiov TOVTOV, OVTO) TtTfoojfrfïaui TOUT

yiXio<!T(<í íTsi uTiioyovTui. Vagyis : Oda ugyanis, honnan minden lélek jő, 10000 év előtt nem tér visszi ; mert ezen idő leforgása előtt nem kap szárnyakat, kivéve nnnák lelkét, ki helyesen bölcselkedik, vagy bölcsészek módjára szeretett gyermekeket. Ezek (t. i. ez utóbbiak lelkei) a harmadik 1000 éves időszakban, ha háromszor választották egvmásután ez életet, szárnyakat nyernek, és a 3000-ik évben visszatérnek. — A görög nép-véleme'ny a y\)vyi

rt mint száiuyas lényt képzelé.