Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

28 rusba juthatni le. Az Elysium Virgil szerint a legtávolabbi kelet — vagyis napkelet felé fekszik. A boldogok föltámadás alkalmával innen ismét a fölvilágra jutnak. Valamint az egész alvilágnak van egy folyója, mely azt a fölvilágtól elválasztja, és ez a Styx ; miként a Tartarust különösen a Pyriphlegethon veszi körül és határolja: ugy az Elysiumnak is meg van saját folyója, mely azt önálló szigetként választja el, és bizonyos tekintetben Okeanusát képezi. E folyó neve Plató és Virgil szerint Lethe, vagyis a feledés folyója, mert vizéből a boldogok a megelőző élet feledését iszszák : tehát mind akkor, ha abba bejutnak, a megelőző élet bajai és fáradalmai feledését, mind pedig, ha a világév vagy világkor végén onnan ismét a fölvilágba térnek vissza, vagyis ismét föltámadnak, — a megelőző alvilági életnek feledését. Homer az Elysiumot ÇUXvaiov nedíov) mint oly helyet ecseteli, hol az emberek gondoktól ment, boldog életet élnek, honnan számüzvék a hó, téli zivatar vagy pedig esőzések, ellenben a nyugotról jövő örökös zéphyr folytonos felüdülésben részesiti az ott tartózkodókat : dXXd a lg 'JlXvrítov neSíov xcd ntíoura yaírjg üd-úvaToi ntfxxpovfíiv, u!h, Çavd-oç 'Padáuav&vg' T)]nEQ. qrj'orij ßiorrj nt'Xei dv&oo'moißiv ov viiftróg, ovi' «o ytiubiv noXvg, OVT' nor' bußqog, dXX' c.isï Ztipvonio X

.iyvTcreîovTUç d frag Tlxtcivôg dvh]fítv, dvuifjvyttv dvd-Qolnovç, .... Odyss. IV. 563—68. Hesiod a boldogok szigeteinek (vrpoi uaxdimv) nevezi az Elysiumot, hol a boldog hősök laknak, kiknek évenként háromszor terem a föld méz-édes gyümölcsöt : Kai TOI ntv vuíovfíiv (ixr/óta &vuoi< tyorrtg 'F.v (luxáooiv vrfíoiGt, TCUO 'ílxtuvdv ßuO-vdivrjv, "OXßtoi rjqiosg' TOTÚIV utXiRJÁÍ'ie xuondv Toíg trtog S-dX.XovTfí cpeosi Çiiiïiaooç üoovoa. Hei. opera et dies 169—72. Ezen elnevezéssel élnek a pogányok nemcsak a fölvilági paradicsomnak, vagyis az emberek őskori lakhelyének, hanem az ennek mintája szerint képzelt holtak paradicsomának, vagyis az Elysiumnak jelelésére is. Valamint a világ- vagy paradicsomhegy az Okeanus által van körülvéve ; ugy van az Elysium, a holtak paradicsoma is, a Lethe folyó által körülvéve, és ugy látszik innen magyarázható meg az, hogy a régiek a holtak paradicsomát, vagyis az Elisiumot, szigetnek képzelték. Homer és Hesiod után az Elysium leirását különösen vonzó módon Pindar és Virgil adják. Pindar ugyanis második olympiai ódájában ama nevezetes helyen, melyre fönnebb már kétszer történt hivatkozás s melyre alább még egyszer kell visszatérnünk, a túlvilági életet különféle viszonyaiban állítja szemeink elé. Eme nevezetes helyen mondja : .... TÙ cT Ív TÚIÍE zJiôg àoyù — uXiToà AI a à yàg dixdÇfi Tig lyiioù Xóyov (fqdaui.ç dvdyxu.