Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

14 II. Az alvilág. föld minősége a mytliologia előadása szerint. A holtak tartózkodási helyét a görögök E r e b u s-nak, vagyis a sötétség helyének nevezték, ellentétben a nap világossága alatt létező földi élettel. Ilades ('Aiârjç, Aiârjç, "Aiç és "Aiëon't-éi a láthatatlan) alatt majd az alvilág királyát, majd pedig magát az alvilágot értették. A romaiaknál Orcus hasonló módon kétféle értelemben fordult elő; ezenkivül még inferi szóval is jelelték az alvilágot. Ezen alvilágot a régi pogányok a megholtak föld alatt létező világának képzelték, ellentétben az élő emberek világával, ugy. hogy ők az ó-világgal szemközt—mely szerintünk a földgömbnek csak egyik felét képezi, előttük azonban egyedül volt ismeretes — egy hasonló világot, az alvilágot képzelték, mely a fölvilágnak mintegy folytatását képezi. Hogy azonban az alvilág mythologiai minőségéről magunknak helyes képzeletet alkothassunk, szükséges a régi pogány népeknek földünk felőli nézetét szemeink elé állítani. A föld közepén, tehát a féltekének vagy az ó-világnak az Óceán által körülfolyt kereksége közepén, áll a világhegy. Tetején, az ég felé nyúló csúcsán, van a paradicsom, az istenek lakhelye, kik azért s u p e r i, vagyis felsőknek (égieknek) neveztetnek, ellentétben az alsókkal, vagyis az alvilág lakóival, kiknek neve inferi. Mivel a világhegy csúcsával az eget érinti: oszlopnak vagy ég oszlopainak neveztetik, melyek Homer szerint az eget és földet egymástól elválasztják. A görögök szerint különféle ily világhegyek vannak,minő az Atlas, Olympus és Parnassus. Mindamellett nincsenek a világhegy minden tulajdonságai mind a háromnál egyenlően képviselve, hanem inkább mindegyik közülök csak egyik vagy másik tulajdonságot tünteti fel kiválóan. így lett tehát az Atlas, melyben egy világhegy tulajdonságai mind megvan nak, egyedüli és tulajdonképeni világhegy : vagyis a világ-, ég hordozója, és a mennyiben ezen Atlas személyesítve titáni ős-óriássá lőn, kit Zeus mivel ellene föllázadt, a világhegy alá, vagyis a Tartarusba vetett, keletkezett ebből a következő képzelet. A Zeus által lázadás bűnténye miatt a Tartarus mélységébe taszított Atlas, titan, Hesiod szerint a magas égnek „fővel és fáradhatatlan kézzel" való tartására van kárhoztatva ; Homer szerint pedig az eget és földet elválasztó ég oszlopainak, tehát a világhegy tartására: miként az indusoknál is ama kigyó, melyet Isten a mélységbe taszított, mint világkigyó, a Meru nevii világhegyet hordozza. Mivel a görög hitrege szerinti világhegy csúcsa tulajdonkép keleten, vagy éjszak-kelet felé fekvőnek képzeltetett, és mivel az Atlas világhegyet eredetileg a Görögországtól éjszakkeletre fekvő kaukazussal azonosították, azért a föntebbi nézet kapcsán Atlas titán ezenTkelettel átellenben levő nyugoton állott, tehát az Óceánon és a föld határán tul eső mélységben. Eszerint az Atlas mint