Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1881

8 Lapp : niuol (ejtsd : nyuol) = nyil. „ dolgge = toll. „ arvo = ár (pretium). „ zhieppe (Budenznél: cables) = szép. „ gaure — görbe. „ hiorras — üres. „ mäggam (Budenznél : manne) = megyek. „ garde = kert. „ suine = széna. „ autzhia (ejtsd : autza) = utcza. „ jegna = jég. „ fop = tok (vagina), jj ä változásra v. ő. &őp és pök (spuit). „ luókko = lyuk. „ zliiagges — zsák. „ niarzo (tempus, quo nives solvuntur) = mjár (aestas. Előbb nem olvad a finnmarki lappoknál a hó.) „ dalve = tél. Sokkal több bizonyító erőt tulajdonit oly szók egyezésének, melyek rokonságot jelentenek, mint a családtagok elnevezései. E tekintetben Sajnovicsunk megelőzte Heyse-t, ki „System der Sprachwissenschaft" czimü munkájában szintén azt az utat jelöli ki összehasonlitásban, hogy oly szók azonosságát keressük főképen, melyek az emberhez legközelebb eső tárgyakat és viszonyokat jelölnek, és melyeknek megegyezését nem lehet későbbi kölcsönzésből levezetni, minők a testrészek elnevezései, a családtagoké, a számoké. Érintvén, hogy a lapp nyelv a magyarral egyformán bővelkedik, és pontos a rokonság fokainak megkülönböztetéseiben és elnevezésében a következő összehasonlitásokat teszi: páter, lapp: atzlúe vagy atye = magyar atya mater, hegyi lapp: ädne = anya. „ tengerparti 1. ünne = „ meus páter, lapp : atyám mea mater, lapp : <Innám fráter, laap : veel == magyar fel, ezekben : fele im, feleség. uxor, lapp : dkka (Budenznél : nem egyéb mint a f. nkko „senex, maritus"-nak megfelelő nőnemre vonatkozó megszólitó szó) — magyar : asszony, régi : ókszun, aliszin (Budenz szerint aszsz (altsz, ahsz) jelzőből, és anya rövidebb any tőjéből származik. Aksz v. alisz összevethető a zűrjén öksi-ve 1, mely annyit jelent dominus. Ezek szerint akszin, asszony kezdetben megtisztelő czim volt és annyit jelentett mint : domina mater), proies, lapp^mewna = meny (nurus). „Fiamnak szólok, menyem is értsen belőle."