Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1881

5 lapp beszédét megértse, a mint a ma élő dánok egymást megértik. De hogy ez valóban történt, kinek jutna eszébe ? A változásokat, melyeket a dán nyelv idö folytával szenvedett, közlekedés által az egész országon át elterjesztve, ismeretesekké lettek és használat által el is fogadtattak. De a változásokra, melyeket éjszakon a lappok tettek, ki tanitotta a magyarokat ? ki kényszeritette a magyarokat, hogy ugyanezen változásokat tegyenek ? holott tudjuk, hogy a két nép között sem élelmi, sem Írásbeli vagy jogi közlekedés nem volt. Tehát, midőn a lappok eredeti nyelvöket megváltoztatták, megváltoztathatták a magyarok is a magok részéről, csakhogy különböző módon, s igy legkevésbbé sem kell azon csodálkozni, ha a mai magyar a lappot nem érti meg, ellenkezőleg inkább azon kellene felette csodálkozni, és a nyelvek szokásos sorsa ellenére történnék, ha ma is kölcsönösen egymást megértenék. — Hogy a magyar nyelv változáson ment keresztül, ennek tanúságára felhozza a Halotti Beszédet és Könyörgést. Pray György közölte vele kevéssel a felfedezés után, hogy Demonstratio-jának második — számosaktól várva várt — kiadásában értékesitse. A codexbeli szöveghez oda csatolja Faludi Ferencz átírását, mely szerint csak kevés szó fordul elő, melyet nem lehetne a mai nyelvjárásunkkal könnyen összeegyeztethetni. Ezek értelmét jegyzetekben magyarázza. így ; feJeijm, ysa = bizony; eleve = elein : initio, vag)' = élő : vivens, t. i. Isten, hogy a mondatnak alanya legyen ; isemiikut = szülőnket ; a szó gyökének isem-t tartja, melyet ismét a magyar nyelv legrégibb dialektusában hisz keresendőnek; heon = csak értelmét a szövegből következteti. Feze-ve megjegyzi, hogy némelyek igy olvassák : feje mintegy „fő", „forrás", „eredet" értelemben. A magyar nyelvet nem beszélők kedvéért végre latin fordításban is bemutatja. Nehogy pedig valaki avval a kifogással éljen, mintha a Halotti Beszédet és a Könyörgést valaki a magyar nyelvben járatlan szerezte és irta volna, hibákkal : siet megjegyezni, hogy itt egyházi intézménynyel állunk szemközt, e beszéd a halott sirja fölött szokott tartatni oly czélból, hogy a temetésnél jelenlevő hivek jámborságra és a halottért való imádkozásra buzduljanak ; a mi nem történhetett volna meg, hacsak e dialektust többen el nem fogadták, sőt az egész közönség nem használta volt. Ezeket előrebocsátva, hogy némelyek kérdezőskedésére megfeleljen, Sajnovics őszintén megvallja, hogy ő bizony a finnmarki (mert ezen dialektussal foglalkozik) lappok beszédjét nem értette meg. A hir tehát, mely Koppenhágában elterjedt, alap nélkül szűkölködik ; honnan származhatott, megmagyarázza alább könyvének 22. lapján, mely helylyel a szóhangok egyezését illetőleg még alkalmunk lesz megismerkedni. Ha nem értette meg a lappok beszédjét, s valamint nem értette meg volna az előbb ismertetett régi dialektuson beszélő magyart, következnék-e ebből akár az, hogy a mai magyar nyelv idegen a régihez képest ? A német, holland, angol, dán egymás beszédét nem értik meg, pedig mindegyikök nyelvéről tudva van, hogy a germánból származott, hogy épen germán. A ki a