Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1880

10 azután ismét lefeküsznek, mintha semmi sem történt volna. Minden időben léteztek tehát alvajárók, de megfigyelve csak ujabban lettek. Ezen megfigyelések alapján állithatjuk, hogy az alvajárásnak legközelebbi oka a vegetativ élet rendetlen működésén alapuló beteges izgatoltsága az idegrendszernek. Az alvajárás rendesen éjjel mutatkozik (innen a: noctiambulatio, noctisurgium, Nachtwandeln stb. elnevezések) és pedig holdtölte alkalmával, a miből látszik, hogy a hold is többé-kevésbbé befolyásolja az alvajárót (innen : lunatismus, holdkór, Mondsucht stb. elnevezések) izgalomba hozva a bőrben szétágazó idegeket. Ideler (Biographien d. G.) emlitést tesz egy holdkóros asszonyról, a kinek állapota, a hold különböző phasisai szerint különböző volt, Ez asszony alvajárás közben szemeit görcsösen zárva tartotta, arcát pedig a hold felé forditotta s azt „szép"-nek nevezte, megszólitotta, s panaszkodott azon ellenállhatatlan vonzóerő és befolyás miatt, a melyet reá gyakorol. Sokszer jelentéktelennek látszó körülmények folytán jön létre egyeseknél az alvajárás. Muratori emlitést tesz egy emberről, a ki mindig ezen állapotba jutott, ha minden két hónapban haját le nem nyiratta. Az alvajáró nçm csak álmodik, hanem álmát végre is hajtja; alvás közben fölkel, becsukott vagy mereven nyitva tartott szemmel körüljár, tesz-vesz egyet-mást, a mi álomképeinek megfelel, azután pedig ismét lefekszik és tovább alszik. Hogy az alvajárás az álomképek kivitelében áll, kiviláglik az olyan alvajáróknál, a kik felébredvén, almnkra még visszaemlékeznek. Fritsche emliti egy holdkóros aranyművesről, hogy az tanuló korában egy reggel nyom nélkül eltűnt. Egész délelőtt kerestők őt a házbeliek, de sehol sem volt található. Végre déltájban átázott inggel és hajjal megjelent az ifjú, a kinek eltűnte a következőkben leli megoldását : Az ifjú a megelőző éjjel azt álmodta, hogy gazdájának kanári madara kiszabadult és a háztetőre repült; az ifjú utána ment és a háztető csatornájába feküdt, ahol délig csendesen aludt, a nélkül, hogy a zivatar és mennydörgés, a mely ezalatt keletkezett, álmából fölkeltette volna. Dél felé magától fölébredvén, nem tudta magának megmagyarázni, miként került e furcsa helyre. Horst (De natura eorum, qui dormientes ambnlant) beszéli, hogy egy gyermek egyszer azt álmodta, hngy a háztető alatt levő fecskefészekből a fiakat kiszedte és ingébe rejtette. Reggel felébredvén, legnagyobb örömére három fecskefiat talált ingébe rejtve. A gyermek ugyanis alvás közben fölkelt, kiszedte a fecskefiakat s ingébe rejtvén őket, ismét lefeküdt és elaludt. Az alvajáró mozgása, menése jobbadán épen oly biztos, mint az ébrenlevőé, sőt sok esetben azt még felül is múlja ; ugyanis nem egyszer oly helyeken is megfordul, a hova ébrenlétkor menni nem merne. — Pomarius (Diss. med. de Somnambulatione pg. 36) a következő esetet beszéli el : Egy szakács nagy útról haza térve, fáradtan és szomjasan lefeküdt és elaludt. Alvás közben fölkelt ágyából, az udvarra ment és