Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

IO Mert igaz ugyan, hogy Petőfi az első sort ketté irta : Mi volt nekem A szerelem ? de azért a kettő tulajdonképen mégis csak egy, a belső rím által összecsengő sort tesz ki, s Petőfi épen e rímelés észrevétetése végett írta ketté. Hatsorú a „Katona élet" (494.) melynek első sztrófája így szól : Nehéz nekem | már a bocskor. Könnyű nekem | már az ostor ; Csizmát húzok | a lábamra, Kardot fogok | a markomba. Muzsika szól | verbuválnak Fölcsapok én | katonának, j hahaha ! Látnivaló, hogy itt az utolsó sort egy fölkiáltás követi háromszótagú ütem gyanánt; az ily fölkiáltást, átalában utánvetést, nevezzük „k ö t é s"-nek (mások „r éj á"-nak). Hogy ez nem tartozik szigorúan az idomhoz, mutatja az is, hogy a rímen, a sorvégző mozzanaton kívül esik. Nyolc sor van véve és fűzve koszorúvá a „Megbántott a rózsám." (562.) c. és k. költeményben : Megbántott a ] rózsám nagyon, Haragudtam | érte nagyon, Haragudtam | búslakodtam, Mint az effé- | lékért szoktam. Azt gondoltam, | hogy sebemet A sírásó I gyógyítja meg, Hogy akkor | zárul be sebem, Ha megnyílik | a sír nekem. Hogy itt a negyedik és hetedik sor nem szabályos ütemzésü azonnal észrevehető ; pedig véleményünk szerint mindakettő igy lett volna adható : Effélékért | a mint szoktam. És : Ott zárul be | az én sebem, Hol megnyílik | a sír nekem. Vagy : Akkor zárul | be a sebem, Ha megnyílik | a sír nekem. Mert igaz ugyan, hogy ez utóbbi esetben még mindig fenmarad az ígekötő hátrábbvitele a következő ütembe, holott érteményileg az előbbihez tartozik : mégis ez a dalolás k ö z b e n sokkal kevésbbé érezhető, mint az ige, vagy átalában valamely szó ilyen kettéválasztása : Hogy akkor zá- | rul be sebem. Mint az effé- | lékért szoktam. S mi a dallamszerzőknek mindig megengednők az ilyen okszerű, az érteményt teljesen sértetlenül hagyó módosítások eszközlését a költői és zenei dallam teljes egybeillesztése tekintetéből. Két költeményt kell még megemlítenünk itt ennél az alapsornál t. i. „A magyar nemzet" (453.) és a „Hegyek közt" (708.) című-